Simon Sebag Montefiore:A Romanovok (1613-1918)

 A könyv alcíme:A Romanov-dinasztia vérrel, szexszel és könnyekkel teli történetének lenyűgöző krónikája.

Simon Sebag Montefiore, akit a magyar olvasóközönség elsősorban Sztálinról szóló könyvéről ismer, ebben a munkájában nem kevesebbre vállalkozott, mint arra,hogy a cárok életén keresztül feltárja Oroszország több, mint 300 évének történelmét. Nem komplex történetírásról van szó, hanem a múlt életrajzközpontú bemutatásáról. Éppen ezért- magyar történelmi munkákhoz szokott Olvasónak ez szokatlan lehet- társadalomtörténeti adatok, elemzések keverednek a cárok, cárnék intim pillanatainak leírásával. Ilyesfajta történetírás nálunk nem megszokott- ugyanakkor nagyon is van létjogosultsága. Valamennyi "intim pillanat" leírása történeti forrásanyagon, elsősorban emlékiratokon alapul. A könyvhöz egyébként nagyon terjedelmes jegyzet- és szakirodalmi apparátus tartozik, az egyes témák iránt érdeklődők ezen keresztül kutathatnak tovább. 

Az első, ami recenzenst ( azaz e sorok íróját) megdöbbentette, az az elképesztő mértékű és mélységű intrika, ami a cári udvarokban folyt. Viktória királynő, vagy éppen a Habsburg-uralkodók környezete sem apácazárdában nevelkedett jóerkölcsű emberekből állt, de amit a Romanovok és udvaruk műveltek, az mindent felülír. Már az első fejezetben, Mihály cár uralkodásának leírásakor látjuk, mennyi csaló, önérdek-érvényesítő brigantival kellett megküzdeni egy cárjelöltnek. Ami pedig II. Katalin cárnő (1762-1796) udvarában folyt, az minden képzeletet felülmúl: szeretői klikkek (Patyomkin, a különböző Orlovok) véres harca egymás ellen. És mégsem gyengült az államhatalom, sőt...Aztán a huszadik században, a karizmatikus szibériai paraszt, Raszputyin aknamunkája alaposan meggyengítette II.Miklós hatalmát. Valahogy a régi korok jobban elviselték a klánok uralmát...

A második, ami recenzens számára szembetűnő: mindegyik Romanov tőrölmetszett arsztokrata, elképesztő, ahogy lenézték az egyszerű embereket, a parasztokat, jobbágyokat állatnak tartották, még saját cselédjeikkel sokszor úgy bántak, mint a lovakkal. Pontosabban: a lovakkal jobban bántak, mint a cselédekkel. Az egyszerű orosz ember a cárok és udvaruk számára nem volt több munkaerőnél, felldozható katonánál, és hát: állatnál. A törpe növésá embereket felhozatták az udvarba, és szórakoztak rajtuk. Volt olyan cárné, aki dobálta őket, mint a kávéscsészét. Ma, ahol az emberi jogok alaposan szabályozva vannak, bármelyik orosz cárt elítélnék különböző jogsértésekét. 

A harmadik, ami megdöbbentő, az a szexualitás uralma az orosz udvarokban. Alig akadt olyan Romanov-cár, aki szexuális értelemben átlagosnak nevezhető. Hatalmas szexuális étvágyuk volt, bármire képesek voltak, hogy a nekik tetsző nőt vagy férfit az ágyukba csábítsák. Raszputyin sem csupán a karizmájával hódított, hanem a hatalmas méretű ...... is. Katalin és Patyomkin folyamatosan erotikus hangvételű leveleket váltottak. Még II. Miklós cár volt a leginkább családbarát cár, csakhogy neki meg ott volt idegileg nem éppen topon lévő felesége, Alexandra, no meg a hemofíliában szenvedő trónörökös, Alekszej. Ugyanúgy, ahogy a szexben, az alkoholfogyasztásban sem ismerték a mértéket, a bajnok közöttük Nagy Péter ( 1689-1725) volt, de a többiek sem maradtak el a vodkázásban. 

Montefiore könyvének történetírás szemponjából legkiemelkedőbb része a II. Miklósról és családjáról, pontosabban: tragikus és kegyetlen halálukról szóló fejezet. Szerintem igaza van abban a Szerzőnek, hogy Lenin állt a dolgok mögött, csak éppen védeni kellett a nagy bolsevik vezetőt attól, hogy embertelennek bélyegezze a külföld. Azt sem tudtam korábban, hogy V. György brit király felajánlotta II. Miklósnak a menedéket, aztán szépen lassan visszakozott, nagy valószínűséggel a baloldal hatására. 

A Romanovok című könyvet minden történelmet kedvelő Olvasó számára szívből ajánljuk. Érdekes, izgalmas, olykor pikáns, egészen más,mint amit itt Magyarországon megszokhattunk. Talán pont ebben rejlik a legfőbb értéke. 

Fordította Bakonyi Berta
 Kiadta az Alexandra, 2018.