Horváth Balázs:A beteg bolygó

 Horváth Balázs a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének oktatója, ökológus. Háromkötetes monumentális művében választ keres és talál arra a kérdésre, vajon fejlődött-e az emberiség a mezőgazdálkodás elterjedése óta eltelt hat évezredben. A Beteg bolygó c. könyv ( alcíme:A fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténete) bolygónk és civilizációnk jeenlegi állapotát veszi számba. 

Tönkretettük környezetünket, mégpedig visszafordíthatatlanul. A szén-dioxid- kibocsátásról szóló egyezmények aláírása óta 50%-al növekdett a szén-dioxid kibocsátás. A fejlett országok ezt gyarkan varrják a fejlődő, éppen monst iparosodó országok nyakába, ám tudnunk kell, hogy leginkább környezetszennyező kínai, indiai gyárak gyakran európai és amerikai megrendelésre dolgoznak. Az USA amúgy csökkentette a kibocsátást, csakhogy mindeközben megnövelte palaház-kitermelését, ami szintén környezetszennyező. A fosszilis erőművek energiát termelnek, de túl nagy áron. A napenergia termeléséhez pedig, amint azt Horváth Balázs írja, csak az Egyesült Királyságban három magyar megyényi területet kellene napelemekkel beborítani, azaz elvenni az élővilágtól. 

Miért alakult ez így? Miért vált visszafordíthatatlanná a környezetkárosítás? Horváth Balázs szerint ennek a mezőgazdaságra való áttérés az oka. A gyűjtögető-vadászó népek nem szennyezik környezetüket, a mára iparszerűvé vált mezőgazdaság viszont igen. A 18-19.századi iparosodás pedig végképp, hiszen egyre több és több energiát igényelt. 

A könyv második része- A világ és az ember története címet viseli- rendhagyó módon az őrobbanástól kezdve tárgyalja a világ és benne az ember történetét. Nagyon jó, hogy végre akad valaki, aki az embert környezetébe beágyazva mutatja be, ugyanakkor indokolatlannak érzem az iskolai történelemtanítás elleni kirohanásokat. Az iskolai történelem ugyanis bevallottan az emberiség történetét tárgyalja, nem foglalkozik ősrobbanással, dinoszauroszokkal, ezt a fdöldrajznak illetve a biológiának kellene tárgyalnia. Az már más kérdés, hogy miért nem teszi...Abban viszont igaza van Horváth Balázsnak- korábbi tanári tapasztalataim is ezt táámasztják alá- hogy növelni kellene a természettudományok szerepét az iskolai oktatásban. Ebben nincs vita szakemberek között sem, csak éppen a hogyanon nem tudnak megegyezni. 

Bizonyára nagy vitát fog kiváltani az Olvasók körében a FVÉ ( fogamzáskor várható élettartam) alkalmazása a jóval elterjedtebb SZVÉ (születéskor vérható élettartam) helyett. Horváth Balázs életpárti, tehát már a megfogant magzatot is élőlénynek tekinti. Ha a FVÉ-t alkalmaznánk, igencsak lerövidülne a fejlett országok lakosainak várható élettartamát kijelölő statisztikai mutató. A természeti népek többségének esetében ugyanakkor az abortusz ismeretlen dolog. 

Jelen könyvajánló nem alkalmas arra, hogy fejezetről fejezetre végiglapozzuk A beteg bolygó című könyvet. El kell mondjam, hogy egy nagyon kreatív, tudományos, talán kijelenthetjük:mintaként szolgáló könyvről van szó. Érdemes lenne rá, hogy nagyobb publicitást, csúnya szóval:menedzsmentet kapjon, mert Horváth Balázs másképpen goldolkodik a bennünket körülvevő világról, mint legtöbbünk. Sokat lehet tanulni tőle. És kell is. 

Typotex, Budapest,2019.