Pieter M. Judson: A Habsburg Birodalom

 Pieter M.Judson A Habsburg Birodalom című könyve minden történész, történelemtanár és történelem szakos hallgató számára kötelező olvasmány. Judson nem a birodalom egyes területeit, országait, hanem magát a birodalmat teszi történészi vizsgálódása tárgyává. Az eredmény jó, de a nem-felületes Olvasó itt-ott talál a szövegben olyan megállapításokat, amelyeket megkérdőjelez. Hogy aztán a Szerzőnek vagy az Olvsónak van-e igaza, azt majd a jövő és a szakmai közmegegyezés eldönti. Ebben a könyvajánlóban azt a néhány, szerintem nem helyénvaló nézetet, megállapítást elemezném, melyek első olvasásra szemet szúrtak. 

Itt van például máris az Előszó. Judson azzal vádolja a közép-európai térség történészeit, hogy kizárólag nacionalista szempontból vizsgálják a Habsburg-időszakot. Azt gondolom, ez nem igaz. Igenis születtek olyan könyvek, magyar nyelven biztosan,melyek felülemelkedtek a nemzeti elfogultságokon. Ha csak boldogult ifjúkoromra visszaemlékezem, ott van pl. Niederhauser Emilnek " Köztes-Európáról" szóló szöveg- és térképgyűjteménye. Vagy a Gonda-Niderhauser szerzőpáros:A Habsburgok című munkája. Tehát az, hogy Judson könyve mindenben új korszakot nyit, és eddig csak rossz irányt követett a történettudomány, az nem igaz. 
Judson könyvében folyamatos a nemesség-parasztság szembeállítás, amely antagonizmust az uralkodó dinasztiába vetett hit oldja fel. Már maga a szembeállítás sem teljesen korrekt: még a 18.században sem minden nemes volt " népnyúzó", nem minden nemes életmódja alapult kizárólag a paraszti robotmunkán- azaz ingyenmunkán-, sok olyan nemesember élt a Habsburg-birodalomban, akiknek műveltsége, humanizmusa példaértékűnek számított. Kétségtelen, hogy voltak olyan tendenciák, melyek a 19.századi parasztokat szembeállították a nemesekkel. De ez nem volt általános. Egy Széchenyi, egy Wesselényi, egy Teleki László, egy Eötvös báró, és még folytathatnánk a sort, nagyon sokat tett a magyar kapitalista gazdaság kialakulásáért, a textilipar fejlesztéséért, a vasutak építéséért. Csehország területén is sok olyan nemes élt a 19.században, akik a kibontakozó textiliparban, bányászatban és közlekedésben látták a jövőt, nem pedig a földesúri birtokok végtelenné növelésében. A parasztság sem minden esetben idealizálta a Habsburg- uralkodót, s az sem általános, hogy 1848-ban a földművesek szembefordultak volna a nemességgel. Magyarországon az áprilisi törvények elindították a két társadalmi csoport közeledésének folyamatát. Gondoljunk Kossuth Lajos kultuszára! 

Ami viszont elképesztően tetszik a könyvben, az az, ahogyan Pieter M.Judson megrajzolja Mária Terézia és II.József alakját. II.József személyiségéről már sokan sok mindent írtak, eddig- az általam olvasottak közül- ez tűnik a legéletszerűbbnek. Szinte betegesnek tűnik, ahogy II. József mindent szabályozni igyekszik, még azt is, milyen magas legyen és milyen anyagból épüljön a háborúk során elnéptelendett vidékre érkező külföldi telepesek által készített házak kapuja. Ez már tényleg kicsinyes, mondhatnám:beteges. II.József súlyos pszichés problémákkal küzdött. 
Nagyon tetszett, ahogy a holland Szerző a nemzetté válás problémájáról ír. Manapság sokan magától értetődőnek gondoljuk a " nemzet" fogalmát és létét, a 19.században nem volt az. Például: lehet-e valaki egyidejűleg egy birodalom állampolgára és nemzet tagja? Háborúzhat-e egymással két nemzet? Mi a kapcsolat nemzet éns nyelv között, a morva része-e a cseh nemzetnek? A 19.század folyamán efféle kérdések merültek fel a nemzettel kapcsolatban.

Pieter M.Judson valóban nagyon fontos történelmi könyvet írt, minden, ezzel foglalkozó szakember számára ajánlott olvasmányt.Kellő óvatossággal és kritikával tanulmányozandó, ugyanakkor sok érdekes és újszerű nézőpontot felvillantó mű. 

Osiris Kiadó, 2024.Fordította Antóni Csaba. Osiris Társadalomtudományi Könyvtár sorozat