Anthony Beevor:Oroszország. Forradalom és polgárháború 1917-1921

 Anthony Beevor korunk egyik vezető történésze,szinte nincs is olyan nagy történelmi esemény,melyről ne írt volna könyvet. Az Oroszország. Forradalom és polgárháború című monumentális munka a modern történetírás remekműve. Az alábbi könyvajánlóban kiemelünk a vaskos könyvből néhány meghatározó gondolatot,eszmét.

1. Beevor mindkét 1917-es forradalomért a gazdasági válságot,az éhínséghez közeli állapotot teszi felelőssé. Nem foglalkozik olyan ideológiai töréspontokkal,mint a marxizmus-leninizmus vagy a szociálforradalmárok (eszerek) ideológiája. Ez nem baj. Az már inkább,hogy társadalomtőrténeti kérdésekkel sem nagyon vesződik. Pusztán azt emeli ki,hogy a csőcselék erőszakosan lépett fel a vélt vagy igazi katonatisztekkel (lásd a postai könyvelő meggyilkolása) szemben. Érdekelt volna pl. az,hogy a felkelők hány százaléka volt valóban munkás,hogyan viszonyultak a bolsevik puccshoz az egyetemisták,stb. 

2. Cserébe viszont kapunk egy tűpontos jellemzést a forradalomban és a polgárháborúban szerepet vállaló személyekről. Az abszolút önkényúr II. Miklós cárról,Leninről,az idegileg instabil Kerenszkijről,a kiskirályként viselkedő tábornokokról,Kornyilovról,Vrangelről,Gyenyikinről. Beevor szerint az események során döntő szerepet kaptak az egyes vezető személyek közötti ellentétek:Sztálin vs Trockij,Vrangel vs Kolcsak,Winston Churchill vs Lloyd George brit miniszterelnök,de ide sorolhatjuk még a Szentpétervár-Moszkva közötti ellentétet is. 

3.  Oroszország 1917-21 közötti történelméről monográfiát írni rendkívül nehéz történetírói feladat. Egyszerre kell hatalmas mennyiségű szakirodalmon áttanulmányoznunk magunkat és alapkutatásokat végezni. Utóbbiak tekintetében a könyv az alábbi újdonságokkal szolgál:

a. Szó sem volt semmiféle "Téli Palota ostromá"-ról. Az Aurora cirkáló nem is rendelkezett éles lőszerekkel. Egy kisebb szakasz ostromolta a Tauriai Palotát és tartóztatta le az Ideiglenes Kormány tagjait. 

b,Kerenszkij a hetek-hónapok múlásával egyre inkább a pszichés összeomlás jeleit mutatta,amikor azonban a bolsevikok átvették a hatalmat,kormányát feláldozva elmenekült.

c, Nem volt Kornyilov-puccs. Kornyilovot buzdították hívei,hogy vegye át a hatalmat,a tábornok-egyébként kiváló földrajztudós-óvatosan viselkedett. Egy Lvov nevű szélhámos-nem azonos a miniszterelnökkel-ugrasztotta össze Kornyilovot és Kerenszkijt.

d,Az iskolában úgy tanultuk,Makszim Gorkij a bolsevikok hű támogatója volt. Ez nem igaz. Egy levelében Gorkij szélhámosnak nevezte Lenint.

e,Az intervenciós beavatkozást inkább csak Churchill szorgalmazta,Lloyd George miniszterelnök óvatosabb volt,szerette volna minél előbb otthon tudni az első világháborúban amúgy is megfáradt brit csapatokat. A nyugati katonák lelkesedése egyenlő volt a nullával,ők is szerettek volna hazamenni. 

f,Mindkét részről tapasztalhatók voltak vérengzések. A hadifoglyokkal mindkét oldalon kegyetlenül bántak.

Ajánljuk Anthony Beevor:Oroszország.Forradalom és polgárháború 1917-1921 című könyvét a tőrténelem minden tanárának,tanulójának,kutatójának és rajongójábak.

Rubicon Intézet Nonprofit Kft,2025. Fordította Novák Judit,Pellérdi Márta és Farkas Ákos