Agatha Christie: Gyilkosság meghirdetve
A világ egyik legismertebb krimije...Hát, nem tudom, mit szólnának hozzá, ha meglátnák az újság hirdetési rovatában, hogy az Önök házában gyilkosság lesz, aznap fél nyolckor. Önöket biztos kiverné a hideg, meg a düh, hogyan képes valaki ilyen hülyeséget kitalálni. Letitzia Blackock és háztartása sztoikus nyugalommal fogadja a dolgot, és felkészül arra, hogy az egész falu ott tolong majd a házban, várva, hogy történik-e haláleset, avagy sem.
Eláruljuk: történik. Egy fiatalember lövöldözni kezd. Aztán sötétség, sikolyok, szinte már Hitchcock-os hangulat.
De valaki meghal.
A lövöldöző fiatalembert ölik meg.
Agatha Christie: Gyilkosság meghirdetve című könyve hangulatilag és stilisztikailag az egyik legdinamikusabb bűnügyi regény, amit valaha írtak. Angol humorral kezdődik( a mindig annyira okos fiatalok gyúnyolódnak a Blackock-házat különböző ürügyekkel felkereső kíváncsiskodókon), aztán persze felbukkan Miss Marple( éppen egy gyógyszállóban kúrálja magát), aki ismeri a lövöldözőt. A felügyelőnek eleinte agyára megy az idős hölgy, aztán ráébred, hogy hű segítőtársra bukkant benne, aki ráadásul ismeri az ügy szereplőt.
Az angol humor aztán véget ér, borzalmak jönnek, mérgezéses haláleset, mostoháját féltékenységből bemártó fiatalember, ruhateregetés közben megfojtott ifjú hölgy, meg aztán a pénz, a pénz, a pénz. A végén kiderül, hogy Agatha Christie egy zseni, a virágokkal teleültetett angol falusi háttér velejéig mocskos, és hogy az egész hihetetlen patáliát egy ember gerjeszti, aki az egész falut manipulálni akarja, csak éppen rajtaveszt egy kicsiny hibán. Valaki adott pillanatban nem ott van, ahol lennie kellene. És ez lesz a veszte, mindkettőjük veszte.
Eláruljuk: történik. Egy fiatalember lövöldözni kezd. Aztán sötétség, sikolyok, szinte már Hitchcock-os hangulat.
De valaki meghal.
A lövöldöző fiatalembert ölik meg.
Agatha Christie: Gyilkosság meghirdetve című könyve hangulatilag és stilisztikailag az egyik legdinamikusabb bűnügyi regény, amit valaha írtak. Angol humorral kezdődik( a mindig annyira okos fiatalok gyúnyolódnak a Blackock-házat különböző ürügyekkel felkereső kíváncsiskodókon), aztán persze felbukkan Miss Marple( éppen egy gyógyszállóban kúrálja magát), aki ismeri a lövöldözőt. A felügyelőnek eleinte agyára megy az idős hölgy, aztán ráébred, hogy hű segítőtársra bukkant benne, aki ráadásul ismeri az ügy szereplőt.
Az angol humor aztán véget ér, borzalmak jönnek, mérgezéses haláleset, mostoháját féltékenységből bemártó fiatalember, ruhateregetés közben megfojtott ifjú hölgy, meg aztán a pénz, a pénz, a pénz. A végén kiderül, hogy Agatha Christie egy zseni, a virágokkal teleültetett angol falusi háttér velejéig mocskos, és hogy az egész hihetetlen patáliát egy ember gerjeszti, aki az egész falut manipulálni akarja, csak éppen rajtaveszt egy kicsiny hibán. Valaki adott pillanatban nem ott van, ahol lennie kellene. És ez lesz a veszte, mindkettőjük veszte.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése