Könyvekről mindenkinek

 Dag Solstad a norvég irodalmi- és közélet legendás alakja. Regény, 1987 című könyvében a nagy író pályakezdéséről olvashatunk lenyűgözően személyes, Közép-Európából olvasva egy teljesen más világba elvezető igaz történetet. Egy igaz mesét, ahol a részletek, az élet apró dolgai legalább olyan fontosak, mint a világpolitika globális fejleményei.  Egy ifjú száll le Lillehammerben, Norvégia akkor még igencsak fejlődőben lévő városában. Már nem ártatlan és hamvas: kiábrándult a vallásből, az iskolaújságba pedig radikális baloldali cikkeket írogat, amiért is otthon kissé...bolondnak nézik. A fiatalember, azaz Dag Solstad, a helyi második számú munkáspárti újság szerkesztőségét keresi. Itt lesz gyakornok, itt tanul meg látni, írni, fogalmazni, itt ismeri meg először saját korlátait. Kevés pénzből szűkösen megél, de nem érdekli. Szárnyal. Mert fiatal.  lázba hozza a helyi labdarúgócsapat esetleges felkerülése a területi ligába, s nagyon csalódott, miután egyetlen ponttal lemarad...

A huszadik század történelme bővelkedett diktátorokban. Mivel diktátor olyan emberből lesz, akinek valami baja van a lelkében, épp ezért ezen politikusok lelki élete ugyanolyan abnormális, mint politizálásuk. Diane Ducret: Hírhedt diktátorok asszonyai című könyvéből képet kapunk arról, hogyan találtak egymásra pszichopata férfiak és hasonló nők. A legelképesztőbb Mao szeretője és későbbi felesége, Csiang Csing. A kínai história egyik legnagyobb vérengzője olyan szinten volt féltékeny, hogy az is csoda, hogy bírja a papír. A román Conducator nagy tudósnak és békepolitikusnak álcázott neje, Elena Ceacescu sem volt akármi: nagyobb hatalom összpontosult kezében, mint férjénél. Általában elmondhatjuk, hogy bolond férfi találja meg a maga bolond párját. Egy kivétel azért van: a huszadik század legaljasabb diktátora, Hitler. Hitlerért rajongtak a nők, minden korosztály, minden társadalmi réteg, oly naivul szerette ezt az emberszerű lényt, hogy az elmondhatatlan. Számomra a huszadik század...

A világ egyik legismertebb krimije...Hát, nem tudom, mit szólnának hozzá, ha meglátnák az újság hirdetési rovatában, hogy az Önök házában gyilkosság lesz, aznap fél nyolckor. Önöket biztos kiverné a hideg, meg a düh, hogyan képes valaki ilyen hülyeséget kitalálni. Letitzia Blackock és háztartása sztoikus nyugalommal fogadja a dolgot, és felkészül arra, hogy az egész falu ott tolong majd a házban, várva, hogy történik-e haláleset, avagy sem. Eláruljuk: történik. Egy fiatalember lövöldözni kezd. Aztán sötétség, sikolyok, szinte már Hitchcock-os hangulat. De valaki meghal. A lövöldöző fiatalembert ölik meg. Agatha Christie: Gyilkosság meghirdetve című könyve hangulatilag és stilisztikailag az egyik legdinamikusabb bűnügyi regény, amit valaha írtak. Angol humorral kezdődik( a mindig annyira okos fiatalok gyúnyolódnak a Blackock-házat különböző ürügyekkel felkereső kíváncsiskodókon), aztán persze felbukkan Miss Marple( éppen egy gyógyszállóban kúrálja magát), aki ismeri a lövöldözőt. ...

A Körkép című újság Debrecenben jelent meg, még abban az átkos-boldog időszakban( 2006.), mikor mindenki a Gyurcsány-kormányt utálta, és hitt a FIDESZ világmegváltó képességében. Ennek megfelelően ilyen témák és kifejezések találhatók a Körképben, mint " vörös bagázs", " Nekünk pedig Gyurcsány nem kell!"", meg ilyesmi. Nem vélik dicsőségére a magyar újságírásnak, hogy ilyesmi működött, de hát ezek is mi voltunk. Ez a mi közös történelmünk. Apró észrevétel: nem illik lapcímnek olyat választani, mely egyúttal egy könyvsorozat címe is. Ezt csak úgy, utólag...