Pándy Tamás:Krepuska Géza életműve

A könyv alcíme:A modern, magyar fülgyógyászat megteremtőjének és családjának története
Bármennyit is fejlődött az utóbbi évtizedekben orvostörténet-írásunk, sajnos, még mindig kijelenthető:a magyar történeti köztudatban nincsenek benne híres orvosaink és az ő híres újításaik, felfedezéseik. Éppen ezért hiánypótló Pándy Tamás kitűnő könyve, a Krepuska Géza életműve című, nagyon komoly és precíz munka eredményeképpen megszületett könyv, melynek minden orvos- és egészségtudománnyal foglalkozó szakember és egyetemi hallgató könyvespolcán ott a helye.
Ki is volt Dr. Krepuska Géza( 1861-1949)? Igazi polihisztor (nem Hermann Ottó az utolsó, akit ezzel a " címmel" illethetünk"). Legfontosabb az, hogy ő teremtette meg- nemegyszer tanszéki kollégái rivalizálása közepette- a modern magyar fülgyógyászatot. A 19.század közepéig ugyanis a fülgyógyászat pusztán a sebészet egyik mellékága volt, nemhogy az orvosok, de gyakran a betegek sem törődtek fülpanaszaikkal, csak akkor, amikor már nagy volt a baj. Csakhogy történt valami: a 19.században gyakorlatilag népbetegség lett Magyarországon a középfülgyulladás, és annak mindenféle szövődménye. Szükségessé vált, hogy az orvoslás külön is foglalkozzon ezekkel a problémákkal. Krepuska Géza a pesti és a bécsi egyetem professzoraitól tanulta a fülgyógyászatot, s lett hazánkban ennek a tudományágnak első embere, tanszékvezetője a pesti orvosi egyetemen, számtalan, külföldi folyóiratokban is megjelent tudományos közlemény szerzője. Ma már csodálkozunk azon, hogy miért nem a közismert fül-orr-gége címke alatt folytak Krepuska Géza kutatásai, egyetemi oktatói munkája. Krepuska úgy vélte, hogy ez három különálló szakterület, s mindegyik jobban járna azzal, ha specializált kutatásokat folytathatna. Az ő idejében a fülgyógyászat mint önálló tudomány kiharcolása volt a tét.
Aztán, Krepuska Géza irányította a 19.századi végi, Pesten kitört hastífuszjárvány elleni védekezést. Személyes tragédia is kapcsolódik ehhez:egyik édesapja pontosan abban járványban hunyt el, ami ellen fia oly erőteljesen és eredményesen küzdött. Az ivóvízben találták meg a tífuszt okozó baktériumot.
Krepuska nem elméleti szakember volt, egyetemi tanárként is virágzó magánpraxist működtetett, Budapest legnagyobb adófizetői közé tartozott. Ennek ellenére- vagy éppen ezért- a szegényebb betegeit térítésmentesen kezelte.
Krepuska Géza nemzetközileg is ismert szőlőbirtokot hozott létre. A homoki szőlőket ugyan nem fertőzte a kor rettegett növénybetegsége,a filoxéra, de ezeknek a fajtáknak a minősége annyira gyenge volt, hogy a belőlük készült bort jobb helyeken asztalra sem tették. A doktor ötlete volt, hogy kezdjék meg a homoki szőlőfajták nemesítését. A hosszú időn át tartó munkát siker koronázta. Szintén országszerte ismert volt Krepuska almabirtoka- nagyon kedves, és jellemző anekdota, hogy a gyerekeknek minden étkezés után meg kellett enniük egy almát, de a magokat nem volt szabad kidobni. Az kellett a birtokra. 
Krepuska Gézáé volt az akkori Magyarország legjobb minőségű nyersanyagát termelő bazaltbányája. A bakonyi bazalt ugyanis nem volt alkalmas díszkőnek ( ne felejtsük el, hogy a 19.században, a dualizmus korszakában, a Gründezeit időszakában vagyunk, a városok rohamosan fejlődnek). Somoskő bazaltja viszont kiváló minőségű volt. Úgyhogy ezt használta a főváros. Trianon után, a doktor kapcsolatait felhasználva, sikerült a két, Csehszlovákiához tartozó falut visszacsatolni Magyarországhoz.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy Krepuska nagyon jó családapa is volt, a kiterjedt família tagjai az élet sok területén értek el sikereket. Volt, aki köztisztviselőként futott be karriert, volt, aki válogatott atlétaként, jégkorongozóként vagy teniszezőként. Pándy Tamás könyve kiválóan felvillantja, mennyire sokszínű, mennyire tehetséges és szorgalmas családról volt szó. De nem maradnak el a történelemnek köszönhető tragédiák sem:az 1949.évi kommunista fordulat után pl. a 75 éves rokont kitelepítették Budapestről. A Rákosi-korszak ízzé-porrá zúzta a család által kiépített nagypolgári életformát. Szerencsére a professzor ezt már nem élte meg:1949-ben elköltözött erről a világról.
Ajánljuk ezt a könyvet minden orvosnak, jövendő orvosnak, és minden történésznek. Krepuska Géza és családjának története örökérvényű tanulságokkal szolgál.

Kiadta Budapest VIII.kerülete, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata, Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény