Katus László:A modern Magyarország születése.Magyarország története 1711-1914

 Katus László monumentális könyve a legkorszerűbb kutatási eredményekre támaszkodva ad összefüggő, koherens narratívát a modern Magyarország történetéről. A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. című könyvet leginkább szakmabelieknek, azaz történészeknek, történelem vagy politológia szakos egyetemi hallgatóknak, gazdaságtörténészeknek ajánljuk. 

A magyar történetírás a modern Magyarország születését általában a 19.századra, azon belül is reformkorra, tette. Katus László könyvében meggyőzően bizonyítja, hogy már a 18.században találunk olyan tendenciákat, melyek megalapozták a későbbi, nagyarányú fejlődést.
Megtudhatjuk, valójában hogyan született meg a szatmári békeegyezmény, s milyen következményekkel járt az országra nézve. Megismerkedünk azokkal, akik önző törekvéseik miatt nem akarták a békekötést, inkább Rákóczi és hívei minél keményebb megbüntetésére törekedtek. Megismerjük a magyar történeti köztudatban eddig fehér foltnak számító III. Károly király alakját és törekvéseit, betekintést nyerünk a Habsburgok által mindig is arrogáns stílusban,( a 21.századból visszapillantva az az érzésünk, kissé túldimenzionáltan, hisztérikusan...) kezelt katolikus-protestáns vallási kérdés történetébe. Megtudjuk, miért volt előfeltétele a protestánsok szabad vallásgyakorlata a modern Magyarország megszületésének., s megcáfolhatjuk azt a sematikus álláspontot, miszerint minden magyar katolikus Habsburg-párti volt, minden protestáns pedig ellenzéki.Ami az ország újjáépítését illeti:megismerjük azoknak a flamand, szláv, német és más egyéb nemzetiségű betelepítetteknek az éltetét, akik oly nagyban járultak hozzá a török kor és a Rákóczi-szabadságharc utáni ország gazdasági konszolidációjához.
Katus László meggyőzően cáfolja azt a képet, miszerint a magyar nemesség- a 18-19.században is-  kizárólag rendi jogait védte, s nem törődött az ország fejlődésével. Bemutatja a településtípusokat, különösen nagyon érdekesnek találtam a községekről szóló, gyakorlatilag az egész korszakon átívelő prezentációt. Ez meggyőzően cáfolja, hogy a magyar falu kizárólag az elmaradottsággal, a mezőgazdasági termelés alacsony technikai színvonalával történetileg jellemzhető lenne. Itt lenne egy amolyan recenzesi gondolatom: érdemes lenne néprajzi szempontból is összefüggően megvizsgálni a 18-20. századi községek életét, így még pontosabb képet kapnánk a magyar falvakról. Olvashatunk a mezővárosi polgárság ambivalens helyzetéről, valamint a szabad királyi városok polgárságának- akik közül sokan nemesek voltak, már csak ezért sem igaz az neomarxisták nézőpontja a polgárság-nemesség szembenállásról. Meglepő dolgokat tudunk meg a céhes iparról- korábban az volt az álláspont, hogy az valami elmaradott, a kapitalista fejlődést akadályozó jelenség lett volna, és kész.AEbből a könyvből kiderül, hogy azért nem ennyire egyszerű a dolog. A 18.század legnagyobb eredménye az, legalábbis számomra ez volt a könyv olvasata, hogy nyilvánvalóvá vált, hogy az ország jövője gazdasági értelemben
- a magasabb technológiai szintet képviselő, a gabonatermés minőségi és mennyiségi növekedését biztosítani tudó mezőgazdaságé
- a kereskedelemmel, iparral foglalkozó városoké.
Megismerkedünk persze a korszak neves történelmi személyiségievel. Mária Teréziát- Szekfű Gyula nyomán- Katus nagyformátumú uralkodónak tartja, mint ahogy II.Józsefet is, utóbbinak türelmetlenségét, centralizáló hajlamát rója fel. 

A 19.századot illetően Katus László könyve nem szolgál gyökeresen új eredményekkel és koncepciókkal, inkább a történeti köztudatban meglévő aránytalanségok kiküszöbölésére igyekszik. Szól az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfőbb társadalmi és politikai kérdéseiről ( áprilisi törvények,jobbágyok helyzete, önálló magyar pénzverés, az Erdéllyel való unió következményei, nemzetiségek és társadalmaik). Ismerteti a neoabszolutista korszak politikai koncepcióit, az állítólagos magyar passzív ellenállást, majd a mindenféle erőltetett stratégiák bukása után a kiegyezéshez vezető utat. 1867-et elkerülhetetlennek, ugyanakkor nagyszerűnek látja, de cáfolja azokat a közkeletű nézeteket ,miszerint az egész magyar társadalom kitörő örömmel fogadta volna a negyvennyolcas alapelvek részleges feladását, a közösügyes minisztériumokat, a delegációkat, és mindent, ami a némileg váratlan politikai változással jár.Volt egy olyan félelem, főleg a vidéki lakosság körében, hogy ez az egész csak valami furfangos osztrák cselszövés, melynek célja, hogy betagolja Magyarországot a birodalomba, mint alávetett tartományt. Csak az 1870-es évek végére vált általánosan elfogadottá, hogy Magyarország törvényes királya Ferenc József. Részletesen elemzi a nemzetiségekkel illetve Horvátországgal történő kiegyezést illetve megállapodásokat, illetve az Eötvös József nevével fémjelzett nemzetiségi törvényt. Szerinte kiváló volt ez a törvény, inkább a betartásával voltak gondok. 
A könyvben rengeteg adatot tanulmányozhatunk a dualizmus-kori Magyarország gazdasági helyzetéről. Megismerjük a gabonatermés alakulását, s megértjük: szó sem volt állandó jó termésről, konjunktúra és dekonjunktúra váltotta egymást, ez pedig egyenes hatással volt a kor paraszti életére és kibontakozó mozgalmaira. Az állatenyésztést illetően is nagyjából ugyanez a helyzet. A fejlődő iparágak ( pl. malomipar) sem lineáris fejlődésen ment át. Megismerjük a vasútépítés fontosabb adatait, részletes képet kapunk arról, milyen hatással volt ez a gazdaság egészére. Szó esik a nyugati tőkével kibontakozó magyar kereskedelmi bankrendszerről. A dualizmus korának fejlődését Katus László fejlődés-átmeneti megakadás-fejlődés grafikonokon mutatja be. 

A dualista rendszer hanyatlásáért a politikai elitet és a nemzetiségeket teszi felelőssé, szerintem joggal. Másoknak nem árt érdekében felforgatni a stabil gazdasági-társadalmi rendet. Nagyon jó a zárófejezetek egyike a Monarchia külpolitikájáról. 
Katus László könyve valóban átfogó képet ad a korszakról, Magyarországról, az Osztrák-Magyar Monarchiáról. Hatalmas szakirodalmi adatbázist használ, amely további kutatásra ösztönöz, azonkívül remek irodalma lehet akármilyen szakdolgozatnak vagy disszertációnak is. A modern Magyarország születése.Magyarország története 1711-1914 a hazai történetírás egyik remeke. Stílusa, nyelvezete az érdeklődő Olvasó számára érthető.Követendő példa minden monográfia-író számára. 

Kronosz Kiadó,Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület,2012.Azóta már megjelent a 2021-es kiadás is.