Határ Győző:Köpönyeg sors

 Ez a kitűnő történelmi-pszichológia- filozófiai regény eredetileg Angliában jelent meg, 1986-ban. Határ Győző ugyanis disszidált- engedély nélkül hagyta el a kommunista Magyarországot- s mint ilyen, nem számított itthon a jó fiúk közé. Csak a rendszerváltás után adatott meg a magyar olvasóközönségnek, hogy elolvassa ezt a remekművet. A cím azt jelenti, hogy az ember, mint a köpönyeget, megpróbálhatja lecserélni sorsát. Hogy milyen ,eredménnyel, az nem derül ki/kiderül a regény végén.

A Köpönyeg sors- és általában minden Határ Győző- próza kapcsán- először mindenképpen az írói nyelvről kell szólni. Mert Határnál nem biztos, hogy nagybetűvel kezdődik a mondat, olykor feltűnnek a szövegben szokatlan szavak, szóösszetételek, ezek egy részét az író maga alkotja, más része a magyar népnyelvből került az irodalomba. Előfordul, hogy köznevek, látszólag minden tartalmi logika nélkül, tulajdonnevekké változnak ( pl.Hírzárlat). Az ilyen nyelvhasználatot nevezik prózapoétikának. Határ Győzőnek szinte minden műve ezzel a kissé szokatlan nyelvhasználattal íródott. Ez azonban nem teszi nehezebbé az olvasást, sőt, nagyon gyakran humort, vidámságot adnak az amúgy eléggé komor, tragikus történethez.

A Köpönyeg sors című regény Iulianosz Aposztata, azaz Hitehagyott Julianosz, római császár (Kr.u.361-363) életéről szól. Nem történelmi tablót kíván nyújtani, nem is a hagyományos értelemben vett életrajzi regény keretein belül mozog. Az író megpróbálja megragadni Iulianosz jellemét, megtalálni az okokat, melyek arra vezették,hogy megtagadja egykori keresztény ( méghozzá eléggé fanatikus módon gyakorolt keresztény) hitét. Felváltsa azt a klasszikus antik filozófiával, valamint egy igencsak archaikus, de egészen a hellenizmus koráig fennmaradó hit-réteggel, az eleuisziszi misztériumokkal. Iulianosz útja tehát a kereszténységtől az antik filozófiához vezetett.

A kereszténységtől való másik kivezető út a misztikum. Ezt a királynő képviseli a könyvben, aki babilóni, egyiptomi, mindenféle okkult varázslatos mítoszokban, erotikus szertartásokban keresi hitét, önmagát, és szívesen látná, ha Iulianosz követné ezen az úton. A bűbáj, a varázslat, a pogányság képviselője a nő. Határ Győző szerint a kereszténységnek két alternatívája van:
- antik alapú racionalizmus
- misztikum, misztérium, pogányság.
Mindkét út tragikusan végződik. Aposztata Julianosz csak másfél évig maradt császár.

Kinek ajánljuk Határ Győző regényét? aki eddig nem sorolta magát az irodalomkedvelők egyre szűkülő táborába, az ne ezzel a könyvvel kezdje. A Köpönyeg sors nkább gyakorlottabb, a modern irodalomban járatosabb Olvasók érdeklődésére számíthat