Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Hogyan értsük meg azokat, akiket lehetetlen megérteni? Mit tegyünk azért, hogy ne érezzük úgy: iddiótákkal vagyunk körülvéve? Erre a kérdésre keresi a választ Thomas Erikson kommunikációs szakértő. Pszichológiai könyve- mely igen sok árnyalatát villantja fel a humornak és a jókedvnek- elsősorban vezetők számára szól: olyan embereket szólít meg a dán Szerző, akik emberekkel foglalkoznak. Azt, hogy a módszer alkalmazható-e a magánéletben, recenzens kissé kétkedve fogadja. A magánélet emberi kapcsolataihoz ennél szofisztikáltabb pszichológia szükséges... Nézzük meg most, miért is ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki emberekkel bánik!  1. Az embereknek viselkedés és attitűd alapján négy kategóriára- piros, sárga, zöld, kék- történő felosztása kissé leegyszerűsítőnek tűnhet, a céges, a köztisztviselői, az iskolai, az egyesületi munkatársak között azonban tökéletesen működik. Eriksonnak igaza van: valamennyi ember besorolható e négy kategóriába illetve ezek keverékébe. Vann

 A könyv alcíme:Idő és felelősség- a Hosszú Most órája Stewart Brand kitűnő könyve arra próbálja rábeszélni a Tisztelt Olvasókat, hogy gondolkodjon felelősen, a jövő nemzedékek érdekeit is szem előtt tartva. Az Amíg világ a világ voltaképpen az időről mint olyanról szól, pontosabban arról: hogyan is szemlélehetjük mi, 21.századi emberek az időt. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilert szeretnék írni erről a tudományos-ismeretterjesztő bestsellerről, inkább egy-két gondolattal szeretném gazdagítani a mű értelmezését. Ezen gondolatok természetesen csak vélemények, melyekkel lehet vitázni. Mint ahogy magával a könyvvel is. 1. A kétféle idő. Az ókori görögök kétféle időt különböztettek meg. A Kairosz volt a pillanatnyi, tűnékeny idő, emberéletnyi idő, valamilyen terv megvalósításának ideje. A kronosz volt az örök idő, az isteni idő, mely kedélyes nagyvonalúsággal tekintett mindenre, ami födi, anyagi, halandó. Ez a kétféle idő érvényesült az ókori görög és római időszemléletben. Csakhogy volt

 Donald O. Hebb mára klasszikussá vált művét egyetemi hallgatók és oktatók százezrei használják világszerte:olyanok is, akik hivatásul választják a pszichológiát ( számukra A pszichológia alapkérdései egyfajta bevezető mű), és azok is, akik számára a pszichológia csak kiegészítő tananyag, kurzus. A könyv nyelvezete nem népszerűsítő, inkább tudományos, dehát így is van ez jól:egy tudomány valóságát csak az adott tudomány nyelvén lehet érzékelni. Az alábbi könyvajánlóban bemutatom néhány fejezet tartalmát, személyes észrevételeimet is hozzáfűzve, abban a reményben, hogy ezzel ráírányítom a figyelmet Donald O.Hebb könyvének egészére. Merthogy nagyon komplex, tárgyilagos, további kutatásra inspiráló műről van szó.  Az első fejezetben Hebb azzal foglalkozik, mi is a pszichikum és tudományos módszerrel hogyan kutatható. Ehhez persze meg kell értenünk, mi  is az emberi lélek (és feltehetjük magunknak azt a kérdést: a pszichikum magában foglalja az intellektust, vagy sem? Pusztán az érzelmeket

 Steigervald Krisztián könyvének más az alcíme is beszédes: Hogyan értsük meg egymást? A első, ami a könyv kézbevételekor felmerült bennem: valóban harcban állnak a generációk? Valóban olyan kibékíthetetlen az ellentét az X ,az Y és az alfa között? Erről azt gondlom: ha harcban ritkán állunk is, az értetlenség megvan. Az X generáció tisztességben megöregedett vállalkozói nem értik, ,a Z-s fiatalok miért nem kötődnek annyira a munkahelyhez. A nagymamik nem értik, miért nem eszik az unokájuk húst és miért kés spagettit a karácsonyi asztalra. A Generációk harca című könyv pontosan abban segít, hogy ezt az értetlenséget eloszlassuk magunkban és másokban is, és meglássuk más generációk pozitív értékeit, szokásait, viselkedési normáit is. Tudták például, hogy a veteránok generációját építők generációjának is nevezhetjük? Vagy kérdezték már valaha Z-s gyermeküktől, hogyan függ össze a mogyorókrém nem-fogyasztása a föld védelmével? Belegondoltak már abba, hogy az unoka nem azért foglalja le ma