Donald O.Hebb:A pszichológia alapkérdései

 Donald O. Hebb mára klasszikussá vált művét egyetemi hallgatók és oktatók százezrei használják világszerte:olyanok is, akik hivatásul választják a pszichológiát ( számukra A pszichológia alapkérdései egyfajta bevezető mű), és azok is, akik számára a pszichológia csak kiegészítő tananyag, kurzus. A könyv nyelvezete nem népszerűsítő, inkább tudományos, dehát így is van ez jól:egy tudomány valóságát csak az adott tudomány nyelvén lehet érzékelni. Az alábbi könyvajánlóban bemutatom néhány fejezet tartalmát, személyes észrevételeimet is hozzáfűzve, abban a reményben, hogy ezzel ráírányítom a figyelmet Donald O.Hebb könyvének egészére. Merthogy nagyon komplex, tárgyilagos, további kutatásra inspiráló műről van szó. 

Az első fejezetben Hebb azzal foglalkozik, mi is a pszichikum és tudományos módszerrel hogyan kutatható. Ehhez persze meg kell értenünk, mi  is az emberi lélek (és feltehetjük magunknak azt a kérdést: a pszichikum magában foglalja az intellektust, vagy sem? Pusztán az érzelmeket foglalná magába? Újabb kérdés:léteznek érzelmek?). Hebb idézi az 1820-as években alkotó nagy német tudóst, Herbartot, aki szerint az "ember lelkében sok minden megy végbe, amiről semmit nem tud" (14.o.). Voltaképpen ez a pszichológia tuományának sarkköve:ha egyszer vannak a lélekben olyan dolgok, melyekről nem tudunk semmit, akkor hogyan fogjuk megtudni, melyek ezek? Olvashatunk Freudnak a tudattalról szóló elméletéről- észreveételem szerint Hebb ezzel inkább nem ért egyet mint igen, de nem akarja határozottan tgadni a létezését, hátha a későbbiekben akad olyan empirikus kísérlet, mely alátámasztja Freud elméletét...Szerző szól a pszichikumról vallott elméletekről, melyeket két csoprotba sorol:
- animisztikus, ez nagyjából azt feltételezi, hogy az emberi testben létezik a különleges erő, ez a démon, s voltaképpen ez az ember lelke. ( Recenzens megjegyzése:Keresztények erre teljes joggal elszörnyednek). 
- fiziológiai vagy mechanisztikus. E szerint a teória szerint a lélek pusztán testi folyamatok működésének sajátos rendszere. ( Gyakorlatban ez úgy nézhet ki, hogy pl. a szerelem nem érzés, hanem bizonyos hormonok működésének eredménye. Számomra nem túl rokonszenves elmélet). 
Hebb ezután szól az euklideszi eljárásról, melyet szerinte a pszichológiának is követnie kellene: úgy igazolunk valamit, hogy első lépésként feltételezzük annak ellenkezőjét. Ha bebizonyítjuk, hogy az állítás ellenkezője nem igaz, akkor az állítás igaz. Juj...a tudományos megismerésnek ez a szemlélete illetve ez a tudományos eljárás azt feltételezi,hogy egy állítás csak igaz és hamis lehet. Hebb kizárja a "részben igaz" lehetőségét, ezzel megfosztja a kutatót az árnyalt,differenciált értékelés opciójától. A tudomány eme dualisztikus szemléletével recenzens abszolúte nem ért egyet, az európai civilizáció rendszerével és az európai ember pszichikumával ez a dualisztikus felfogás teljesen ellentétes. A tudományos kutatók többsége ma már egyáltalán nem ezzel a metodikával dolgozik. Adatokat gyűjt, és a gyűjtött adatokat értékeli, csoportosítja, szűri és összehasonlítja, ebből von le következtetést. Ha kell, akkor pedig paradigmát vált. Hebb megközelítését nagyon szűknek érzem. Pl. Newton felfedezései ilyen logika mentén nem jöttek volna létre. 
Az első fejezet második része a tanulásról, annak módszertanáró szól.Nagyon sokáig azt hitték, hogyaz ismétlés és a nagyon sok gyakorlás az eredményes tanulás feltétele. Hebb rámutatat, hogy a megtanulandó anyag értékelésével, az azon való gondolkodással, magyarán: azzal, amit a modern pedagógia " kreatív tanulás"-nak nevez, jóval eredményesebben tanulhatunk, mint mechanikus ismétléssel. 
Szó esik a viselkedési zavarokról, napjaink egyik leggyakoribb pszichés problémacsoportjáról is. Hebb szerint legfontosabb, hogy mnél többet tudjunk a motívációról ( nem magyarázza meg, hogy miért), illetve ( és ez viszont nagyon fontos) el kell döntenünk, hogy a viselkedési zavar valaminek a tünete, vagy maga a probléma. 

Hát, egy fejezetig jutottam ,de talán ezzel is érzékeltetni tudtam, milyen bonyolult és összetett Donald O.Hebb:A pszichológia alapkérdései című könyve. Ajánljuk minden egyetemistának, hiszen manapság,a 21.században mindenkinek szüksége van pszichológiai alapismeretekre. 

Gondolat-Trivium, Budapest, 1995.Fordították:Czigler László, Lénárd László, Molnár Péter,Pléh Csaba, Szabó Imre.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása