Könyvekről mindenkinek

 A középkor a modern kori emberiség leghosszabb történelmi időszaka, mégis, talán erről a több, mint ezer évet átfogó korszakról tudunk legkevesebbet. Talán az uralkodókat, az államokat, a politika- és hadtörténetet még ismerjük valamelyest, de a nem hivatásos érdeklődő a középkori ember mindennapjairól, életmódjáról, gazdálkodásáról és kereskedelméről vajmi keveset tud. A kádas István és Weisz Boglárka által szerkesztett, 17 tanulmányt tartalmazó kötet megpróbálja kitölteni ezt a tudásunkban tátongó űrt, sikerrel. A közölt tanulmányok érdekesek, relevánsak, alkalmasak arra, hogy a középkor történetében már valamennyire járatos Olvasó érdeklődését, kíváncsiságát mélyítsék, kutatásra ösztönözzenek. Ebben a rövid könyvajánlóban csak ízelítőt tudunk adni abból az elképesztően gazdag, horizontálisan és vertikálisan is tagolt tudásból, mely ebben a könyvben fellelhető. Megtudhatjuk, mi történt akkor, amikor Hunyadi Mátyás királyunk rendkívüli adót vetett ki egy gazdagnak számító városra- va

 Mindig is érdekelt, más világtájak lakói, szülöttei hogyan vélekednek az én kontinens- hazámról, Európáról. Milyen különlegességeket látnak bele, miben vélik felismerni a vén Európa történeti fejlődéésének sajátosságait? John Hirst ausztrál történész könyvét ezért is fogadtam hatalmas lelkesedéssel. A Melbourne-i Egyetem hallgatóinak készült előadás-sorozat érett könyvvé, különleges könyvvé, s lett belőle Európa legrövidebb története.  Az alábbi könyvajánlóban nem szeretnék részletekbe menően, oldalról oldalra " végigsuhanni" ezen a nagyszerű könyvön. Történészként inkább néhány észrevételt tennék, amelyek- szándékaim szerint- megkönnyítik az eligazodást ebben a remek könyvben.  Kezdjük akkor!  1. Hirst három alapvető kultúrából eredezteti a modern Európát:a görögből ( klasszikusból), a héberből, illetve a germánból. Jómagam még hozzátenném ehhez a kelta, a szláv és a finnugor elemet. A középkori Európát ért offenzívák sorából kimaradtak a kalandozó magyarok hadjáratai (862-

 Sándor Iván a kortárs magyar irodalom veteránja ( remélem, nem sértődik meg ezen a kitételen), már több, mint hatvan kötete jelent meg. Szakadékjátszma című regényének témája maga a fiatalság:milyen volt fiatalnak lenni, iskolába járni, szerelmesnek lenni a Kádár-rendszerben. Szó nincs felszínes nosztalgiáról:pontosan a küzdelmekről, a szürkeség elleni szellemi harcról, az emberi viszonyok bonyolultságáról szól ez a regény. Ha szabad személyes megjegyzést tennem:bennem olyan személyes élmény-húrokat pengetett meg, hogy az szinte csodaszámba megy. Nekem is voltak tanáraim, akik különórákat tartottak, én is hallgattam filozófiát bilológiaszertárban ( Descartes bizonyára nagyon örült), szóval, olyan könyv ez, amely recenzensnek is megdobogtatta a szívét. Lásztra nincs benne semmi izgalom: Sándor Iván ellenáll a kísértésnek, hogy valami feszültségteljes,fordulatos történetben emlékezzék meg Magyarország 20.századi történelméről. Maga a háttér a feszültségteljes,a milliő.   A diákok, a teh

 Kondor Vilmos, a rejtélyes Szerző, megújította a magyar bűnügyi regényírást. Történetei a magyar múltban játszódnak:a huszadik századi történelem egy-egy fontos csomópontján próbálják a hősök elkapni a rosszfiúkat, hol több, hol kevesebb sikerrel.  A második magyar köztársaság című könyv még ezen is csavar egy nagyot. A történelmi háttér ugyanis fiktív, minden másképpen történik Magyarországon, mint ahogy valójában történt. Talán nem árulok el nagy titkot, ha elmondom:Kondornál Magyarország és a közép-európai térség jobban jön ki a huszadik század véres fordulataiból, mint ahogy az a " valóságban" történt. Ez a könyvajánló, benne rövid spoilerrel, bevezet ebbe a Kondor-féle fantasztikus világba, a pozitív történelembe, ami soha nem volt- és azért úgy elgondolkodunk, mi lett volna, ha...bár ezt a fajta elgondolkodást a profi történészek nem szeretik.  A Második magyar köztársaság olvasásakor tehát háromféle valóság rajzolódik ki szemünk előtt: 1. Egy új, sohasem volt történel

 Patrick Modiano francia író a kortárs európai irodalom egyik legjobb és legnépszerűbb alkotója. Regényeiben- melyek szinte minden létező díjat elnyertek, 2014-ben pedig Nobel-díjjal is tüntették ki a Szerzőt- arra kíváncsi, hogyan éli meg a hétköznapi ember az élet és a történelem nagy fordulópontjait, hogyan dolgozza fel az egyén pszichéje a vele esett traumákat, válságokat. A Nászút című kitűnő könyv nagyon érzelmes, nagyon felnőtt emberek lelki reagálásait elemzi elképesztő beleérzéssel, bravúros írói technikával, remek környezetrajzzal. Az Olvasó szinte bőrén érzi a fizikai és lelki tájat. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilerrel villantjuk fel ennek a remek könyvnek az erényeit, s próbljuk olvasásra csábítani a Kedves Látogatót.   A fiktív, de bármelyikünkkel megeshetett volna- típusú történet két idősíkban játszódik. A jelenben, valamikor a huszadik század vége felé, és a történelemben, az 1960-as évek felszabadult világában, és a második világháború poklában. Ami a jelent

 Véleményem szerint A látogató mellett A cinkos lesz az a Konrád-regény, melyet az életmű ismerői maradandó értékű alkotásnak fogadnak el az eléggé terjedelmes Konrád-korpuszból. Van ebben a könyvben valami össz-társadalmi:valamelyik mondatba mindenki bele tud kapaszkodni. Bármilyen társadalmi háttérből származzon is az Olvasó, éljen az ország bármely pontján, ezzel a rendszerkritikával bizonyosan talál közös hullámhosszt. Mert A cinokos kőkemény rendszerkritika- nemcsak a Kádár-rendszeré, hanem azé is, amelyik előtte volt, meg azé is, ami utána lesz. A történelem a maga egyetemességében kerül az Író ítélőszéke elé, és éppenhogy átmegy. Sok a gonoszság, nagy a magány, és kollaboránsok érvényesülnek a különböző politikai rendszerekben. A szakmaiságot meg kiröhögik, arra, a töménytelen könyöklés világában, senkinek nem marad ideje. Sem ereje. Ha alcímet kellene adni ennek a kitűnő könyvnek, talán ezt adnám: A rendellenes működés anatómiája. Mert ebben a könyvben, ebben a Konrád-féle vilá

 A középkori magyar történelem legnevezetesebb és legtöbbet vitatott eseménysorozata az államalapítás mellett a tatárjárás. B.Szabó János történész könyve remekül összefoglalja a témával kapcsolatos legújabb kutatásokat, azonkívül új távlatokat is nyit az érdeklődők számára, bizonyítva a történettudomány megújulásának végtelen folyamatát. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilereznék- nem akarom elvenni a Látogatók kedvét a könyv elolvasásától- inkább csak a könyv fő gondolatait érinteném, azt is csak nagy vonalakban, az elemzés helyett inkább az érdeklődés felkeltésének szándékával. Mindenekelőtt leszögezném: nagyon tetszett ez könyv, főleg az ragadott meg benne, ahogy Szerző feltárja az északi félteke teljes eurázsiai részén történteket. Kínától kezdve a mai Grúzián át egészen Nyugat- Európái kalauzol bennünket A tatárjárás című könyv- hiszen a történelemben minden mindennel összefügg. Az első kérdés, amihez szólni szeretnék: kik a mongolok? Ez többé-kevésbé egyértelmű:egy távol-keleti n

 Dashun Wang és Barabási Albert-László könyve arról szól, milyen is a tudomány-a 21.században. Hogyan lesz valakiből tudós, hogyan szerveződnek az egyre inkább nemzetközi tudományos teamek, meddig " életképes" egy tudományos folyóiratban megjelent cikk, jó dolog-e társszerzőnek lenni stb. Bepillanthatunk a kulisszák mögé, a tudomány boszorkánykonyhájába. Éppen ezért A tudomány tudománya című könyvet minden, a természet-az ovos és a műszaki tudományok területén dolgozó vagy dolgozni kívánó értelmiséginek illik elolvasnia.  Reméljük, nem megy el a kedve a tudományos pályától... Az alábbi kis könyvajálóban nem tartalmi összefoglalót adnék- annyira sokrétegű a könyv, hogy erre nem is nyílna lehetőség- inkább egy-két megjegyzést szeretnék fűzni az olvasottakhoz, azzal a jogos szerénykedésel, hogy jómagam nem vagyok tudós, inkább olyan ember, aki gyakran mozog " tudósok" ( már ez a szó sem egyértelmű) közelében. 1. Véleményem szerint külön törvényszerűségei vannak az egye

 Kossuth Lajos a magyar és az európai történelem egyik legmeghatározóbb alakja, a 19.század ikonikus személiységeinek egyike. Nevét minden magyar már az általános iskolában megtanulja. De vajon eleget tudunk-e róla? Tudjuk-e, mit képviselt valójában, milyen eszmék, politikai és taktikai megfontolások vezették útján? Hermann Róbert:Kossuth Lajos és kora című történelmi ismeretterjesztő könyve ara törekszik- sikerrel- hogy közelebb hozza hozzánk Kossuth Lajos alakját: a politikust és a magánembert.  Megtudhatjuk, hogy a Kossuth család már a 13.században nemességet kapott IV.Béla királytól, Észak-Magyarország legpatinásabb, bár nem a leggazdagabb familiái között tartották számon. Tájékozódhatunk az 1802-ben született Kossuth Lajos családi körülményeiről:négy leánytestvér mellett nőtt fel. Megtudjuk, honnan ered a korban szokatlan vallási türelme: diákkorában három felekezet iskoláját is kijárta. Számomra újdonségot jelentett az 1823. évben kirobbant gazdasági vita:a kormány nem fogadta el

 Ha egyszer arra kérnének egy magyar embert, foglalja össze öt oldalban, mit kell tudni a hazájáról, Bödőcs Tibor neve egészen biztosan szerepelne legalább egyszer azon az öt oldalon. A színpadon és az irodalom szférájában oly ellenállhatatlan Bödőcs Tibi megkerülhetetlen összetevőjévé, lényegi komponensévé vált mindannak, amit ma Közép-Európában" élet"-nek hívunk. Nehezen tudnám ezt a világot elképzelni nélküle. Humora a valaha volt legmagasabbak közé emeli:fergeteges, derűs, és a mindennapi magyar valóságból indul ki. Meg se kínáltak című könyve egyfajta történelmi panorámát nyújt:Magyarország történetét mutatja be a kisemberek, az egyszerű átlagpolgárok szemszögéből. Itt a mindenkori gazdasági-társadalmi-politikai elit legfeljebb csak együttérzésre számíthat, pénzre nem.Az egy oldalra jutó fergeteges poénok száma átlagosan jóval több, mint egy, ezért a könyvet csak óvatosan, elmélyülve,mintegy költői magányban lehet olvasni. A röhögésünk ugyanis nem lehet annyira bántó, ho

 Vannak íróink, felfedezőink, tudományos kutatóink, akiket külföldön jobban ismernek, mint itthon, Magyarországon. Stein Aurél egyértelműen közéjük tarzoik. Míg Nagy-Britanniában egyre-másra adják ki könyveit, addig Magyarországon csak a 20.század kezdtek beszélni úttörő földrajztudósi,néprajzi, régészeti, nyelvészeti és kultúrtörténeti munkásságáról. Pedig Magyarországon, s egész Közép-Európában megvolt s megvan az érdeklődés a Távol-Kelet, India és Kína térsége iránt, csak éppen amikor a kutatási pénzek elosztásáról van szó, akkor ezek a területek valahogy mindig háttérbe szorulnak ( indológusok, sinológusok tudnának erről bőven mesélni). Imígyen aztán sok magyar kelet-kutató külföldre költözik, mert az otani államoknak van arra pénzük és hajlandóságuk, hogy expedíciókat finanszírozzanak.  Stein Aurél- vagy ahogy angolszász nyelvterületen ismerik, Sir Aurel Stein-a Távol-Kelet szerelmese volt. Most ismertetett és ajánlott könyvében két munkát olvashatunk:harmadik expedíciójának izgal

 Az 1990-es években virágkorát élte Európában a történelmi fantasy. Talán annak a következménye is volt ez, hogy véget ért a hidegháború, a múltat már nem kellett kizárólag szovjet nagyhatalmi alapon magyarázni, ráadásul materialista alapon értelmezve. Az írók nagy része örült a szubjektív történelemértelmezés új lehetőségeinek, s egyesek- ők voltak a fantasy-írók- nem érték be a történelmi- politikai események új logikai rendszerben történő magyarázatával. Ők belevitték a történetbe a spiritualitást,a mesét,a fantáziát, az ő könyveikben az emberekről még azt sem tudhatjuk biztosan. hogy valóban emberek, lelkek és szellemek ki-bejárnak az emberek világába, és hol jó dolgokat tesznek, hol mindenféle szörnyűségeket visznek véghez. Van, akinek tetszenek az ilyen könyvek, van, akinek nem- mindenesetre érdekes színfoltjai az európai könyvpiacnak, úgyhogy mindenképpen helyük van ebben a blogban.  Ed Fisher ( az írói álnév egy magyar Szerzőt takar) Profundis című könyve a műfaj legjobbjai köz

 A neves magyar író, Krasznahorkai László, Megy a világ című könyvében legjobb esszéit gyűjtötte össze. A magyar esszéírás legnemesebb hagyományait követi a Szerző, ugyanakkor, ami az irodalmi formát illeti, nem hagyja őt érintetlenül az utóbbi évek sok-sok történelmi és irodalom-értelmezési változása. A mondatok lazább szerkesztésűek, általában egy esszé egy nagy, hosszú, bővített mondat. Újfajta, sok Olvasónak szokatlan próza ez, nemes tartalommal megtöltve. Mert miről is szólnak ezek az esszék? Korunk nagy emberi- és világproblémáiról. Elidegenedésről, a változások szinte követhetetlen gyorsulásáról, a hagyományos kommunikációs formák és csatornák visszaszorulásáról. Krasznahorkai könyve igazi látlelet a mi kis, éppen forrásban lévő 21.sázadunkról. Ebben a rövid könyvajánlóban nem áll módomban részletes elemzést adni minden, a könyvben szereplő alkotásról, s nem szeretnék valami általános összképet sem felvázolni- mert az ilyesmi, akár akarja a recenzens, akár nem, befolyásolja az O

 A magyar ókortudomány régi adósságát törlesztette azzal, hogy megjelentette Guy de la Bédoyére:Praetorianusok. A római csásázri testőrség felmelkedése és bukása című könyvét. történészként, akiknek nem azó kor a szakterülete, nagyon nagy élvezettel olvastam. A kitűnő könyvhöz csupán néhány személyes gondolatot, intuíciót szeretnék hozzáfűzni, hogy ezzel is könnyítsem a befogadó helyzetét, magyarán: közelebb hozhassam a könyvet az Olvasóhoz. Mielőtt azonban ehhez hozzákezdenénk, kiemelném,hogy a könyv jó értelemben véve tudományos jellegű:minden állítás lábjegyzetelt, forrásokkal alátámasztott, ha pedig a források alapján csak bizonytalan  vagy ellentmondásos rekonstrukcióra vagyunk képesek, Bédéyére azt is jelzi.  1. Bédoyére egyértelműen bebizonyítja, hogy a praetorinus gárda nem Julius Caesar, hanem Augustus princeps uralma alatt alakult meg. Sőt, Julius Caesar i.e.44-ben bekövetkezett halálának pontosan az volt egyik oka, hogy nem volt professzionális, képzett katonákból álló, vára

 Michael Crichton amerikai író neve sokak számára lehet ismerős. Akkor kapta fel nevét a világ, amikor Steven Spielberg Jurassic Park címen filmet készített Crichton regényéből, nem mellesleg a film fogatókönyvét maga Crichton írta. Persze, írt ő mást is, például van egy kitűnő trilógiája, az Androméda-trilógia. Csak mellékesen említeném meg, hogy Crichton valószínűleg a legképzettebb amerikai bestseller-író:a bostoni egyetem irodalom szakán kitűnően végezni nem akármi.  Mielőtt hozzá kezdenék a Ködsárkányok című könyvről szóló spoiler írásához, szólni kell egy botrányról. A magyar kiadás címlapján ugyanis egy meglehetősen gusztustalan dinoszaurusz látható ( a grtafikus, gondolom, a Jurassic-park nyomán készítette), holott a könyv tartalmának a világon semmi köze a dínókhoz. Marketing, vagy a grafikus tévedése? hát, ezen azóta is vitatkozik a mgyar könyvszakma. Mindenesetre a könyv jó, érdemes elolvasni.  Szólnunk kell a regény sajátos műfajáról. Fiktív történelemről, valós alapokon ny

 A könyv alcíme:Idő és felelősség- a Hosszú Most órája Stewart Brand kitűnő könyve arra próbálja rábeszélni a Tisztelt Olvasókat, hogy gondolkodjon felelősen, a jövő nemzedékek érdekeit is szem előtt tartva. Az Amíg világ a világ voltaképpen az időről mint olyanról szól, pontosabban arról: hogyan is szemlélehetjük mi, 21.századi emberek az időt. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilert szeretnék írni erről a tudományos-ismeretterjesztő bestsellerről, inkább egy-két gondolattal szeretném gazdagítani a mű értelmezését. Ezen gondolatok természetesen csak vélemények, melyekkel lehet vitázni. Mint ahogy magával a könyvvel is. 1. A kétféle idő. Az ókori görögök kétféle időt különböztettek meg. A Kairosz volt a pillanatnyi, tűnékeny idő, emberéletnyi idő, valamilyen terv megvalósításának ideje. A kronosz volt az örök idő, az isteni idő, mely kedélyes nagyvonalúsággal tekintett mindenre, ami födi, anyagi, halandó. Ez a kétféle idő érvényesült az ókori görög és római időszemléletben. Csakhogy volt

 Hahner Péter megírta a francia forradalom és a francia 19.század történetét, méghozzá a korszak két jellegzetes szereplőjének, Fouchénak és Talleyrandnak életrajzán keresztül. Az eredmény:a magyar történetírás mesterműve, egy nemzetközi szinten is kiemelkedő monográfia. Minden történész és történészhallgató számára kötelezővé tenném- csak hát, persze, ez nem rajtam múlik. Az alábbi könyvajánlóban néhány- általam fontosnak tartott- észrevételt fűznék ehhez a kitűnő színvonalú és terjedelmileg sem elhanyagolható műhöz, hogy ezzel is kedvet csináljak az Olvasónak ahhoz, hogy a manapság hatalmasra nőtt könyvtári polcokról éppen ezt a kötetet vegye le.  1. Mindenekelőtt:nagyon jó dolognak tartom ezt a kontextusba helyezett, mégis életrajzi szemléletű történetírást. Talán ez lehet a politikatörténetírás jövője. Pl. megírni az amerikai függetlenségi háború történetét George Washington szempontjából, vagy a Szovjetunió történetét Molotov életrajzán keresztül, vagy- ne álljak le az ötletekkel,

Van a sakkozásnak valamiféle állandó kisebbségi érzése azzal kapcsolatban, hogy nehezen tudja önmagát beilleszteni az általános emberi kultúrába. A magas szintű sakknak ugyanis már a megértéséhez speciális nyelv- vagy,ha úgy tetszik, kód- szükségeltetik. A sakk- készséget az emberfia nem öszötönösen szerzi meg, mint mondjuk a zenét vagy a képzőművészetet, filmet. Éppen ezért kevesen értik a jó sakkot, s valljuk be: sokan akadnak bolygónk minden táján, akik kissé le is nézik azokat az embereket, akik erre a szép sportra- művészetre-játékra "pazarolják" az elméjüket.  Papp Márió: Így sakkoztak ők ( alcím:Híres emberek, játszmák, szenvedélyek) című könyve segíthet abban, hogy a világ nem-sakkozó része is megértse: nem valamiféle passzív szellemi időtöltésről van szó, melyet egyetemről kihullott emberek űznek. Merthogy- mint kiderül a könyvből- a világ művészeinek, tudósainak, politikusainak jelentős része bizony mélységes mély híve volt ennek a nemes játéknak.  Sakkozott Chopin,

 Martin Amis (1949-2023) a kortárs brit irodalom egyik legnagyobb és legismertebb alkotója, idén távozott közülünk. Írásaiban a szatirikus,brit humorral elegyített irónia éppúgy teret kap, mint a lélektani realizmus. Amis írásai reflektálnak korunk problémáira: az elidegenedettségre, a történelmi sebek hordozására, a cél nélküli hedonizmusra, a sikerhajhászásra. Találkozások Háza című regénye- báűr történellmi időhöz és korhoz ötött a cselekmény- bátor tiltakozás minden kor és hely minden diktatúrája ellen, az emberi szabadságért, a boldogsághoz való jogért,egy szabad, elnyomástól mentes, demokratikus társadalomért, világért. Az alábbi könyvajánlóban egy méltatlanul rövid spoilert közlök erről a nagyszerű könyvről- amit, véleményem szerint, mindenkinek el kellene olvasnia.  A történet a sztálini Szovjetunióban játszódik. A nagy zsarnok diktatúrája tombol, a titkosrendőrség hatalmacsúcspontján van, minden polgárról aktát vezetnek, s elég egyetlen rossz vagy félreérthető kijelentés, az i

 Grendel Lajos (1948-2018) a 20-21.századi magyar irodalom kimagasló képviselője volt.A hajdanvolt Csehszlovákiában illetve, a rendszerváltás után,Szlovákiában élt, az ottani magyar kisebbség mindennapjai is megjelennek novelláiban, regényeiben. Összegyűjtött elbeszélések című posztumusz könyve több, mint négy évtized rövidprózai teljesítményét foglalja magában, éppen ezért nagyon nehéz egyetlen stílusba besorolni, egyetlen " dobozba" belehelyezni a kötetben olvasható, kitűnő műveket. Ezen könyvajánló nem is vállalkozik erre. Inkább a könyvismertetésnek azon formáját választottam, hogy kiemeltem ebből a rendkívül tarka, mégis egységesnek, üdének ható termésből néhány darabot, ezekről szeretnék néhány méltatlanul rövid megjegyzést írni.  Tantörténet.Tizenhárom éves, elemi iskolás diákok közegében zajlik a cselekmény. Új fiú érkezik az osztályba, Sipos, akiről kiderül, hogy családjával Amerikából tért haza. Vállig érő zsíros hajjal jár suliba, amit az 1960-as évek Csehszlovákiá