Anthony Richards:Karácsonyi tűzszünet 1914

 A könyv alcíme:Ahogy a részt vevő katonák látták

Egy hadtörténeti könyvre vagy cikkre,tanulmányra ritkán tudjuk azt mondani,hogy "szép".Anthony Richards:Karácsonyi tűzszünet 1914 című könybe lehet kivétel ezen megállapítás alól. Mert ez a könyv igenis szép. Az emberi természet jó oldalát mutatja be. Azt,hogy még az embertelenség közepette is akad olykor emberség,azt,hogy a lövészárkokban harcoló katonák is emberek-s nem utolsósorban azt,hogy az örök,egyetemes igazság felülmúl mindenféle buta propagandát. E rövid könyvajánlóban egyetlen igazságot szeretnék kiemelni Richards nagyszerű könyvéből. Egyetlen mondatot,melyből a 21.századi ember is sokat tanulhat.

Az eldő világháború nyugati frontján járunk.1914 folyamán véres lövészárokháború bontakozott ki Flandriában. A francia,belga és a velük szövetséges brit csapatok vívtak háborútva támadó németekkel. A körülmények kegyetlenek voltakaki kidugta fejét a mellvéd fölé,azonnal eltalálta egy mesterlövész golyója.A lövészárkokat olykor annyira elöntötte a víz,hogy a katonák sokszor derékig vízben gázoltak.Az élelmezés 1914-ben még tűrhető volt,később sokat romlott a helyzet.

Így érkezett el 1914.decembere. Ahogy közeledett a karácsony,a katonák fraternizálni,azaz barátkozni kezdtek. Egy-egy fehér zászlós vagy drapp zsebkendős különítmény kiszállt az árokból,torkukban dobogó szívvel megközelítették az ellenséget és átmeneti tűzszünetet kértek.Hol a szövetségesek kezdeményeztek,hol a németek. Többnyire pozitív volt a válasz. Voltak frontszakaszok,ahol az árkok közti senkiföldjén több tucat katona cserélt egymással:cigarettát,csokoládét,konzerveket,híreket. A  holtakat eltemették,a szögesdrótokat kijavították. 24-én este pedig sok helyen karácsonyfát állítottak,körülállták és karácsonyi dalokat énekeltek. A másik oldalról nem jött lövés,pedig a fenyòfa jól látható célpont volt. Egyes területeken a fegyvercsönd egészen újévig eltartott,máshol már 26-án vége lett. Olyan is előfordult,hogy spontán futballmeccset rendeztek németek és angolok. A katonák látták,hogy az ellenség közkatonája is csak ugyanolyan hétköznapi ember,mint ők. Unták a háborút,gaza akartak menni a családjukhoz. 

Hogy mit szóltak mindehhez a tisztek?Természetesen mihelyst tudomást szereztek minderről,a magas rangú törzstisztek azonnal megtiltották a fraternizálást. De annyira elterjedt a jelenség,hogy csak nagyon ritkán került sor bármilyen büntetőintézkedésre. A csapattisztek közül nem mindenki volt ilyen szigorú. Volt,aki maga is beszállt a fraternizálásba,volt,aki felderítési célra próbálta kihasználni a helyzetet. Utólag persze minden tiszt igyekezett elhallgatni vagy kicsinyíteni a fraternizáládban játszott szerepét. Nem akarták kettétörni a karrietjüket.

Ahol sötétség  van,ott megjelenik a fény is. Anthonyi Richards könyve jól példázza ezt. Ajánljuk a történelem minden kedelőjének,művelőjének.

Peko Kiadó,Hadiakadémia sorozat,2024. Fordította Kőrös László.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Martha Tailor:Rémálom

Agatha Christie:Bűbájos gyilkosok

Horváth Márk:Az antropocén