Reményi József Tamás (szerk.):A véradó. Hajnóczy Péter emlékezete
Hajnóczy Péter:a lázadó, a nehezen kezelhető alkotóművész szinonímája lett. Reményi József Tamás könyve ( a Véradó Hajnóczy egyik elbeszélésének címe) megpróbál beljebb hatolni a lezártnak tűnő kapukon, megragadni a valódi Hajnóczyt, aki nemcsak ivott, de zseniálisat írt is, aki nemcsak meglátta a valóság váza mögötti Másik Valóságot, hanem pontosan ábrázolta is. Lélekbúvár is volt, szociológus is, szenvedély is vezette, precizitás is éltette. Nem Ginsberg-követő volt, sosem írt bódult állapotban, mert tisztelte a művet, az irodalmat.
Munkásságát folyamatos vita kísérte, részben annak köszönhetően, hogy kommunista diktatúra idején élt és alkotott. Már a Valóságban megjelent szociográfiája " kiverte a biztosítékot" az illetékeseknél, aztán jöttek a többféleképp is értelmezhető novellák, mindig a peremről: a színhely többnyire elvonó, elmegyógyintézet, a szereplők mindig társadalmon kívüliek, vagy a társadalmonkívüliség illúziójában élők, vagy olyanok ,akikről azt hitte a társadalom, hogy asszimilálta. Hajnóczy erős ember volt, sokig segédmunkával, Pályudvari rakodómunkával kereste kenyerét. Műveiben is többször megjelenik az " erős ember" alakja. Akiről kiderül, hogy ő a leggyengébb.
Szóval, Hajnóczy Péter már harminc éve nincs közöttünk. Reményi József Tamás könyve felidézi a hozzá kapcsolódó kritikákat, recenziókat, interjúkat. Ezek egy része ellenséges, másik része értetlen, legnagyobb része azonban elfogadó. Ha nem is szerető. Hajnóczy mindig ott élt, az elfogadottság és a szeretettség határán. A könyv olvastával az a benyomásom, egyetlen lépést kellett volna megtennie. De valahogy- nem volt ereje hozzá.
Nap Kiadó, 2003.
A Kiadó weboldala: napkiado.hu
Munkásságát folyamatos vita kísérte, részben annak köszönhetően, hogy kommunista diktatúra idején élt és alkotott. Már a Valóságban megjelent szociográfiája " kiverte a biztosítékot" az illetékeseknél, aztán jöttek a többféleképp is értelmezhető novellák, mindig a peremről: a színhely többnyire elvonó, elmegyógyintézet, a szereplők mindig társadalmon kívüliek, vagy a társadalmonkívüliség illúziójában élők, vagy olyanok ,akikről azt hitte a társadalom, hogy asszimilálta. Hajnóczy erős ember volt, sokig segédmunkával, Pályudvari rakodómunkával kereste kenyerét. Műveiben is többször megjelenik az " erős ember" alakja. Akiről kiderül, hogy ő a leggyengébb.
Szóval, Hajnóczy Péter már harminc éve nincs közöttünk. Reményi József Tamás könyve felidézi a hozzá kapcsolódó kritikákat, recenziókat, interjúkat. Ezek egy része ellenséges, másik része értetlen, legnagyobb része azonban elfogadó. Ha nem is szerető. Hajnóczy mindig ott élt, az elfogadottság és a szeretettség határán. A könyv olvastával az a benyomásom, egyetlen lépést kellett volna megtennie. De valahogy- nem volt ereje hozzá.
Nap Kiadó, 2003.
A Kiadó weboldala: napkiado.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése