Hargittai Magdolna:Nők a tudományban- határok nélkül
Az Akadémiai Kiadó adta ki Hargittai Magdolna könyvét a tudománytörténet egyik kevésbé ismert területébe vezet be bennünket. A nők a tudományban-határok nélkül című kötetben olyan, a természettudományokat magas szinten művelő hölgyekről olvashatunk, akiknek meg kellett küzdeniük kollégáik előítéletével, ugyanakkor családanyának is kell lenniük, gyermekeket is kellett nevelniük- mégis, eljutottak a csúcsra, Nobel-díjakat kaptak.
Olvashatunk a legendás Curie-hölgyekről ( nekik annyiban szerencséjük volt, hogy férjük nemcsak meégrtette őket, de fel is nézett rájuk), Gerty és Carl Goriról, akik együtt kutattak, Mildred Cohnról, aki egyedül jutott fel a csúcsra, a magyar Banga Ilonáról, aki Szent-Györgyi Albert asszisztense volt, és elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a magyar tudós a paprikában fedezte fel a C-vitamint ( egy tonna paprikát kellett feldolgozni), de megismerhetjük Hugonnai Vilma tragikus, egyben felemelő életét is. Hargittai Magdlna külön foglalkozik azokkal, akik olyan országból jöttek, ahol a nőket ab ovo hátrányosan, másodrendűként kezelik. Önálló fejezetben olvashatunk indiai ( mások mellett Rohini Godbole), török ( Ayhan Ulubelen és mások), valamint orosz kutatónőkről.
a könyv olvastával csak annyi jutott eszembe, hogy férfitársaimhoz forduljak: ne nyomjuk el a nőket! Olyan értékeket képviselnek, melyeket mi, férfiak csak irigyelhetünk. A nők többsége sokkal precízebb, éppen ezért mélyebb.
Le az előítéletekkel, és mindenkinek ajánljuk a Nők a tudományban-határok nélkül című könyvet!
Olvashatunk a legendás Curie-hölgyekről ( nekik annyiban szerencséjük volt, hogy férjük nemcsak meégrtette őket, de fel is nézett rájuk), Gerty és Carl Goriról, akik együtt kutattak, Mildred Cohnról, aki egyedül jutott fel a csúcsra, a magyar Banga Ilonáról, aki Szent-Györgyi Albert asszisztense volt, és elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a magyar tudós a paprikában fedezte fel a C-vitamint ( egy tonna paprikát kellett feldolgozni), de megismerhetjük Hugonnai Vilma tragikus, egyben felemelő életét is. Hargittai Magdlna külön foglalkozik azokkal, akik olyan országból jöttek, ahol a nőket ab ovo hátrányosan, másodrendűként kezelik. Önálló fejezetben olvashatunk indiai ( mások mellett Rohini Godbole), török ( Ayhan Ulubelen és mások), valamint orosz kutatónőkről.
a könyv olvastával csak annyi jutott eszembe, hogy férfitársaimhoz forduljak: ne nyomjuk el a nőket! Olyan értékeket képviselnek, melyeket mi, férfiak csak irigyelhetünk. A nők többsége sokkal precízebb, éppen ezért mélyebb.
Le az előítéletekkel, és mindenkinek ajánljuk a Nők a tudományban-határok nélkül című könyvet!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése