Könyv, kismonográfia, tanulmány, szintézis?- Révész Imre gondolatai
Révész Imre 1924-ben, Debrecenben jelentette meg A magyarországi protestantizmus tudományos történetírása című művét. Ez egy értekezés, mely igen átfogó, széleskörű. jó problémaérzékkel festi le az egyháztörténészek szakmai dilemmáit- ezáltal pedig túlnő szűkebb diszciplinája határain.
Révész Imre ugyanis felveti azt a kérdést, mellyel minden tudománys kutató mindennap szembesül. Nevezetesen: 1. Milyen témát válasszon?
2. Milyen műfajt válasszon? Tanulmány, könyv, értekezés, kismonográfia, átfogó szintézis. Ez minden tudománynak örök problémája. Ha valaki választ keres erre a krdésre, akkor érdemes finanszírozási kérdésekkel kezdeni. Mit fizet a támogató? Részletekbe menő alapkutatást, vagy átfogó szintézist?
1924 óta ezt a gondot még nem oldották meg. A tudósnak minden nap döntéseket kell hoznia. Ha rossz döntést hoz, az visszavetheti tudományos karrierjét.
Magyarországon a történelmi szintéziseket rendszeresen támadják, főként politikai okokból. Mire ugyanis megjelenik egy munka pl. a ásodik világháborúról, már könnyen lehet, hogy új politikai kurzust írunk. A jó történtírás alapfeltétele a stabil politika.
Vegyük pl. a híres Tízkötetest! Még a okmmunista korszakban kezdték írni- ez látszik is néhány fejezeten. Aztán a késő Kádár-korban fejezték be- ez is látszik néhány fejezeten. Ugyanakkor az egész könyv borzasztóan jól adatolt, a tíz kötetből nyolc ma is alapmű. Akkor most jó, hogy van Tízkötetes vagy nem jó, hogy van Tízkötetes?
De mindez már messze vezet Révész Imre gondolatmenetétől. A magyarországi protestanizmus tudományos történetírása című írás kiváló, nem egyháztörténeti specialisták számára is hasznos olvasmány.
Révész Imre ugyanis felveti azt a kérdést, mellyel minden tudománys kutató mindennap szembesül. Nevezetesen: 1. Milyen témát válasszon?
2. Milyen műfajt válasszon? Tanulmány, könyv, értekezés, kismonográfia, átfogó szintézis. Ez minden tudománynak örök problémája. Ha valaki választ keres erre a krdésre, akkor érdemes finanszírozási kérdésekkel kezdeni. Mit fizet a támogató? Részletekbe menő alapkutatást, vagy átfogó szintézist?
1924 óta ezt a gondot még nem oldották meg. A tudósnak minden nap döntéseket kell hoznia. Ha rossz döntést hoz, az visszavetheti tudományos karrierjét.
Magyarországon a történelmi szintéziseket rendszeresen támadják, főként politikai okokból. Mire ugyanis megjelenik egy munka pl. a ásodik világháborúról, már könnyen lehet, hogy új politikai kurzust írunk. A jó történtírás alapfeltétele a stabil politika.
Vegyük pl. a híres Tízkötetest! Még a okmmunista korszakban kezdték írni- ez látszik is néhány fejezeten. Aztán a késő Kádár-korban fejezték be- ez is látszik néhány fejezeten. Ugyanakkor az egész könyv borzasztóan jól adatolt, a tíz kötetből nyolc ma is alapmű. Akkor most jó, hogy van Tízkötetes vagy nem jó, hogy van Tízkötetes?
De mindez már messze vezet Révész Imre gondolatmenetétől. A magyarországi protestanizmus tudományos történetírása című írás kiváló, nem egyháztörténeti specialisták számára is hasznos olvasmány.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése