Könyvekről mindenkinek

 Ha egyszer arra kérnének egy magyar embert, foglalja össze öt oldalban, mit kell tudni a hazájáról, Bödőcs Tibor neve egészen biztosan szerepelne legalább egyszer azon az öt oldalon. A színpadon és az irodalom szférájában oly ellenállhatatlan Bödőcs Tibi megkerülhetetlen összetevőjévé, lényegi komponensévé vált mindannak, amit ma Közép-Európában" élet"-nek hívunk. Nehezen tudnám ezt a világot elképzelni nélküle. Humora a valaha volt legmagasabbak közé emeli:fergeteges, derűs, és a mindennapi magyar valóságból indul ki. Meg se kínáltak című könyve egyfajta történelmi panorámát nyújt:Magyarország történetét mutatja be a kisemberek, az egyszerű átlagpolgárok szemszögéből. Itt a mindenkori gazdasági-társadalmi-politikai elit legfeljebb csak együttérzésre számíthat, pénzre nem.Az egy oldalra jutó fergeteges poénok száma átlagosan jóval több, mint egy, ezért a könyvet csak óvatosan, elmélyülve,mintegy költői magányban lehet olvasni. A röhögésünk ugyanis nem lehet annyira bántó, ho

 A könyv alcíme:Tutikalauz az ismeretlen univerzumhoz.  Napjainkban viharos gyorsasággal, mondhatni: napról napra, fejlődnek a természettudományok. mégis, még mindig rengeteg olyan kérdés van, melyről a tudósoknak fogalmuk sincs, azaz:halványlila gőzük sincs. Daniel Whiteson és Jorge Chan humoros formában bevezetnek bennünket a fizika kozmikus és parányi világába, elmondják, hol tart a tudomány, meg azt is elmondják, amit még nem tud a tudomány, s utóbbi nem kevés. Nagyobb gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlható ez a kitűnő könyv- utóbbiak meg fognak lepődni, mert teljesen mást " tanít" nekünk a szerzőpáros, mint amit annak idején fizikaórákon próbáltak belénk nevelni.  Mi annak idején úgy tanultuk, hogy az atom elektronokból, protonokból és neutronokból épül fel. Nos, a kutatók ezen kívül még találtak 12+6 részecskét! Ezek annyira kicsik, és annyira rövid ideig léteznek, hogy többségükről azt sem tudjuk, mire való. A könyvből megtudjuk, mi az, amit a tudósok eddig a

 Robin Cookot elsősorban izgalmas orvos-krimijeiről ismerjük, e témában talán még mindig a világ vezető írója. A gyötrelem éve című könyv azonban teljesen más. Cook azt írja meg, milyen érzés volt az amerikai közegészségügyben gyakornoknak lenni. Egy év tanulás, éles körülmények között. Ha azt gondoljunk, hogy Szerző ódákat zeng az amerikai egészségügyről, akkor tévedünk. Cook nagyon is kritikus, elképesztően őszinte. Valószínűleg a kórházi sorozatok kitartó nézői nem fogják szeretni ezért. Milyen problémákat is lát Robin Cook kora amerikai egészségügyével kapcsolatban? -A rendszer olykor felfalja az egyént, bürokratikus az ellátási rendszer - A gyakornokok túlterheltek, alig alszanak, olyan feladatokat is végre kell hajtaniuk, melyeket egy felkészült nővér is meg tudna oldani. - A betegek főleg az alsóbb társadalmi rétegekből kerülnek ki, a gazdagabbak megengedhetik maguknak a magán-egészségügyi ellátást - Orvosok ( különösen a sebészek) fölényeskedése a gyakornokokkal. - A kórházak s

Hajnóczy Péter:a lázadó, a nehezen kezelhető alkotóművész szinonímája lett. Reményi József Tamás könyve ( a Véradó Hajnóczy egyik elbeszélésének címe) megpróbál beljebb hatolni a lezártnak tűnő kapukon, megragadni a valódi Hajnóczyt, aki nemcsak ivott, de zseniálisat írt is, aki nemcsak meglátta a valóság váza mögötti Másik Valóságot, hanem pontosan ábrázolta is. Lélekbúvár is volt, szociológus is, szenvedély is vezette, precizitás is éltette. Nem Ginsberg-követő volt, sosem írt bódult állapotban, mert tisztelte a művet, az irodalmat. Munkásságát folyamatos vita kísérte, részben annak köszönhetően, hogy kommunista diktatúra idején élt és alkotott. Már a Valóságban megjelent szociográfiája " kiverte a biztosítékot" az illetékeseknél, aztán jöttek a többféleképp is értelmezhető novellák, mindig a peremről: a színhely többnyire elvonó, elmegyógyintézet, a szereplők mindig társadalmon kívüliek, vagy a társadalmonkívüliség illúziójában élők, vagy olyanok ,akikről azt hitte a tár

A Valóság folyóirat, Magyarország egyik legrégebbi periodikája, 2017/11. számában nem túl rózsás képet fest a világ jövőjéről. Tóth I. János: A Demográfiai fórumtól a Családok Világtalálkozójáig című írása tragikus képet rajzol az európai országok demográfiai viszonyairól. Az idősek szinte mindenhol többen vannak, mint a fiatalok, a reprodukivitási arányszám sehol nem éri el a 2,1-et. a cikk Szerzője, nagyon helyesen amellett érvel, hogy a gyermeknemzésre képes heteroszexuális pároknak minden segítséget meg kell adni a gyermekneveléshez, míg a homoszexuális párokat nem szabad a házasság szentségében részesíteni. Nagyon karakán, konzervatívnak számító vélemény egy liberális világban- de igaz, helyes, és követendő. Nagyon elgondolkodtató Faragó Péternek a fenntarthatóságról szóló tanulmánya, mely egyben fogalom-újraértelmezés is. A legtöbben a fenntarthatóság fogalmát kizárólag a környezetvédelemmel kapcsolatban alkalmazzuk, míg Faragó a társadalmi élet minden területére, így az oktatás

Ha választani kellene a Stephen King- klasszikusok közül, a legtöbb európai Olvasó  A holtsáv című könyvet, és nem a sok esetben túlfavorizált Ragyogást választaná. Ennek oka pedig a főhős karakterének megformálásában rejlik. Johnny Smith alakja örökre bevésődik a nyitott szellemű-elméjű Olvasó szívébe. Átlagember, de nem bugris bohóc, nem Tamási Áron-szerű népies figura, hanem 20.századi amerikai fiatal férfi, aki nem akar mást az élettől, csak békességet, családot és nyugalmat. Nem kíván a reflektorfénybe kerülni- - éppen ezért nem vállalja a próféta-szerepet. Ő nem Isten látnoka, csak valami furcsa történt az agyával, miután felépült a közlekedési balesetből. Megjósol eseményeket, látja, hogy a nővér lakásában tűz ütött ki, effélék. A média persze azonnal ráharap a sztorira, és megkezdődik Johnny Smith kálváriája. A Holtsáv nem egyszerű klasszikus krimi, nem is műfaji keveredésből létrejött thriller-hibrid, hanem irodalmi klasszikus. Jellemábrázolással, metaforikus próza- nyelve