Krasznahorkai László:Az urgai fogoly

 Krasznahorkai László:Az urgai fogoly című könyve a 20. század végi magyar irodalim emblematikus alkotása. Ebben a rövid könyvajánlóban bizonyos futó benyomásokat,reflexiókat rögzítek,melyek ihletését Krasznahorkai csodálatos könyve adta. Ezzel,legalábbis szívből remélrm,hogy így lesz,felkeltem az irodslombarátok érdeklödését Az urgai fogoly című könyv iránt.

Zseniális írói húzás,hogy csak az utolsó fejezetből/novellából tudjuk meg,mit is jelent pontosan a cím.Addig csak gondolkodunk,töpre günk,még az is megfordul a fejünkben,hogy Urga nen is létezik,hogy beleestünk valami abszurd elbeszélésbe.Jólesik tudni,hogy végül mégsem. Az már túl sok lenne. Ha műfajilag kellene kategorizálni a regényt-a kategorizálás is az elme zártságának egyik alkotóeleme-akkor talán így:laza szerkezetű,novellaszerű fejezetekből álló ál-pikareszk regény.

Bizonyos értelemben-ez a "bizonyos"itt azt jelenti:pszichológiai- mindannyian foglyok vagyunk, éljünk a világ bármely táján,korlátozott szabadságban éljük szellemi életünket,két okból is. Egyrészt azért,mert amikor emberi fekadataink közepette kutatni kezdjük az Ismeretlent,előbb vagy utóbb ,de beleütközúnk a Megismerhetetlenbe,ez pedig traumatikus élmény-bár nincs kizárva,hogy a trauma,az elkeseredés végül felenged. A másik ok,hogy ha a világ tényeit kezdjük vizsgálni,rendszerbe rendezni,mindig újabb és újabb tényekre van szükségünk magához a rendszerezéshez. Ezért aztán csak nagyon keveseknek sikerül adatokból felépíteni a világ egy kicsi szeletét. Az érzelmek mindig közbeszólnak,figyelmeztetik az embert,hogy talán túl messzire merészkedett. A modern világban élő ember feladata az egzisztenciális magány leküzdése-elviselése. Ez a magány a világ másik végére is elkísér.

Mert messzire merészkedik az elbeszélő-utazó,Kína éds Mongólia vidékeit járja repülővel,biciklivel,taxikkal és gyalog. Semmiféle célját ennek az utazásnak nem tudjuk,azt viszont érezzük,hogy az egyes szám első személyű narrátor nem érzi jól magát. Fél.A hagyományos nyugati irodalomban a Távol-Kelet a megnyugvás,a felkavart lélek harmonizálódásának színtere. Az urgai fogolyban ennek az életérzésnek nyoma sincs. A talán várt spirituális felemelkedés helyett elképesztő szegénység,a kommunista diktatúrából örökölt eleven nyomor várja az elbeszélőt. A szent helyek,a több ezer éves templomok is borzasztó elhanyagoltak,gondozatlanok,a falakról mállik a festék.A vasútállomásra való megérkezés után pedig a könyv számtalan aforisztikus értékű metaforáját olvashatjuk:miért építették meg díszletből azt,amit a valóságban is meg lehetett volna? A rendszerváltás utáni Magyarország egymondatos kritikája ez. 

Ajánljuk Krasznagotkai László:Az urgai fogoly című könyvét a magyar és egyetemes irodalom minden kedvelőjének,rajongójának.

Széphalom Könyvműhely,Budapest,1992.