Könyvekről mindenkinek

 Tim Marshall könyvének alcíme:Tíz térkép, amely rávilágít világunk jövőjére Tim Marshall, neves brit újságíró könyve nem a földrajzi determinizmusról szól- pusztán arra akar rávilágítani, hogy az egyes országok fekvése, a geopolitikai helyzet, döntően határozza meg egy adott ország kül- és belpolitikáját. Tíz olyan térséget vesz górcső alá Marshall, melyekkel egyre gyakrabban találkozunk a hírekben. Ezek:Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia,Görögország, Törökország, A Száhel-övezet, Etiópia, Spanyolország,világűr. A kilenc földi hatalom és térség egyike sem szupernagyhatalom, viszont területüknél, fekvésüknél, pénzügyi erejüknél fogva fontosak a világpolitika szempontjából. A földrajz hatalma elképsztően aktuális könyv, már Joe Biden elnökségéről is szó esik benne. Az alábbi rövid könyvajánlóban néhány észrevételt szeretnék tenni erről a kiváló könyvről- nem a kiigazítás, inkább csak a mégteljesebbé tétel kedvéért.  Nagy-Britannia esetében feltétlenül el kell mondani, hogy t

 Isabel Allende napjaink egyik legismertebb spanyol nyelven alkotó írója, unokahúga Chile egykori elnökének, Salvador Allendének. Magát mérsékelt, kompromisszumokra törekvő, de büszke feministának tartja.  Tengerek karcsú szirma című regénye spanyol nyelven 2019-ben jelent meg, magyarul pedig már a következő évben olvashattuk. Tematikájában a történelmi és a lélektani regény nagyszerű ötvözeteként határozhatjuk meg a Tengerek karcsú szirma című művet. Az elbeszélés módja lineáris, de ettől még az irodalmi vájtfülűek sem érezhetik elavultnak a könyvet.  A regény főhőse Victor Dalmau, akinek alakja az egész huszadik századi spanyol értelmiséget jelképezi. A köztársaságiak oldalán harcol a spanyol polgárháborúban, saját életét sem kímélve sebesülteket gyógyít, köztük egy nyitott szívvel fekvő fiatalembert. Felfigyelnek rá az egészségügyi szolgálatnál, egyre komolyabb feladatokat kap. Majd ő is megsebesül. A köztársaságiak veresége, Franco tábornok győzelme után Victor kegyvesztetté válik,

A könyv alcíme:A nagyhatalmak gazdasága az ókori Rómától a modern Amerikáig  A 21.században számtalan gazdasági és társadalmi kihívás éri egy egyes országokat, így az Amerikai Egyesült Államokat is. A Hubbard-Kane szerzőpáros Egyensúlyban című könyvében arra keresi a választ, hogy a történelem során az egyes korok nagyhatalmai hogyan birkóztak meg ezekkel a kihívásokkal, hogyan váltak ( vagy éppen nem váltak) gazdasági nagyhatalommá.  A Szerzők koruk Amerikájából indulnak ki. Szerintük a közgondolkodás több ponton is hibás: - Túldimenzionálja Kína gazdasági fenyegetését. Szerintük Kína el fog ugyan jutni egy bizonyos szintre, de ennek a növekedésnek igencsak megvannak a határai. Az, hogy a kínai gazdaságot szinte teljes egészében az állam irányítja, előbb vagy utóbb gátat szab a fejlődésnek. Szerzők Japán példáját veszik alapul, a nyolcvanas években valóságos Japán-sokk lett úrra az amerikai értelmiségen, főként a közgazdászokon, de erről bebizonyosodott, hogy nem reális félelem. Az 19

 Huba László Spanyolországról szóló útikönyve 1972-ben jelent meg. Ez volt az első útikönyv,amely a kommunizmus ideje alatt Magyarországon megjelenhetett-mármint Spanyolországról. Politikai okokból ugyanis (Franco-diktatúra) a Kádár-rendszer igyekezett honfitársainkat távoltartani az Ibériai-félsziget államaitól.  A Szenyorok és Szenyoriták című könyv voltaképpen mozaikszerű leírása annak,mit is talál érdekesnek egy korabeli magyar utazó Spanyolországban. Megkóstolhatjuk a repülőgépen felszolgált tokajit,s megtudhatjuk,miért nem érdekli a légi utaskísérőt a Földközi-tenger.Ellátogatunk a nagyobb és ismertebb spanyol városokba:Madridba,Barcelonába,Sevillába,Toledóba,Valenciába,ha valakit kihagytam,elnézést kérek. Bejutunk igen nívós múzeumi kiállításokra,ahol Velazquez,Goya és mások képeiben gyönyörködhet a kíváncsi utazó. Még olyan tárlatra is eljutunk,ahol a kiállított aktfestmények modellje,a képekhez képest 70 évvel öregebben,virágot árul. Megismerkedünk a spanyol vendégszeretettel,

 A szél árnyéka az utóbbi idők egyik legjobb spanyol nyelvű könyve, megjelenése után nem sokkal már vezette nemcsak a spanyol, de a nemzetközi bestseller-listákat is. Mostanában újra népszerű a könyv, alkotója sajnos, ezt már nem érhette meg, ugyanis 2020-ban, tragikus körülmények között elhunyt.  A regény cselekménye Spanyolországban, az 1940-es évektől kezdődően játszódik. A második világháború után sokan siratják halottaikat. Daniel, a tízéves kisfiú, anyját vesztette el, és sokáig nem tudja feldolgozni ezt a traumát. Egy éjszaka arra ébred, hogy nem látja maga előtt anyja arcát. elfelejtette. Özvegy apja erre kézen fogja, s elviszi egy titokzatos helyre, amit úgy hívnak: Az elveszett könyvek temetője. Danielnek itt választania kell egy könyvet, amit örökbefogad, gondoz, ami nemcsak egy szimpla könyv lesz számára. A fiú Julién Carax:A szél árnyéka című művét választja.  Az elkövetkező hetekben Daniel mindent igyekszik megtudni Caraxról, a,it csak lehet. A helyi antikváriusok legnagy

Szilágyi István könyvét szívből ajánlom minden történésznek, történelemtanárnak, politológusnak, közgazdásznak, egyetemi tanárnak, az alábbi okokból: 1. Nagyon keveset tudunk Portugáliáról, pedig nagyon fontos, történelmileg meghatározó országa Európának. Míg az ibériai szomszéd, Spanyolország, nagyobb figyelmet kap, addig a luzitán kistestvér olykor elfelejtődik. 2. Portugália történelme nagyon izgalmas. Szilágyi István nagyon aprólékosan, valóban  csak a tényekre támaszkodva írja meg a Salazar-diktatúra, a Soares-rendszer, majd az egymást követő bal- és jobboldali korámnyok történetét. Nagyon nehéz volt Portugáliának talpraállni a meglehetősen autoriter Salazar-rezsim bukása után. 3. Itt jön, amiért igazán szívből ajánlom A portugál modell című könyvet: ha elolvassuk a gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozó szövegrészeket, rájövünk, hogy olyan, mintha Magyarország történelmét olvasnánk. Portugália példájából Magyarország is tanulhat. És tanulhatna Románia, Bulgária, Horvát

Blogunkban elsősorban könyvajánlókat, nem pedig híreket hozunk, dee van, amikor meg kell szólalni. Barcelonába- a demokratikus Spanyolország illetve sokak szerint Katalónia nagyvárosa- a genderlobbi rendezett őrjöngést. Cenzúrázták az iskolai könyvtárakat, kiselejtezték azokat a könyveket, melyeket szexistának találtak. Hogy mi szexista, azt természetesen ők döntötték el, egyébként minden szexista,ami a hagyományos nemi szerepeket és erkölcsöket mutatja be. A kifogásolt könyveket azonnal leselejtezték ,semmiféle fellebbezésre fórumot nem engedtek. Kiselejtezték például a Piroska és farkas című mesét is, mert szerintük "idejétmúlt és gonosz". Engem ez emlékeztet a diktatúrák köbnyv-égetéseire. Valaki azt mondja, hogy ez és ez a könyv nem kívánatos, ezért elpusztítjuk. Szerintem ez nem demokratikus.  Ki állítja meg a gender-értelmiséget?

Megjelent a Rubicon történelmi magazin 2017/11. száma. A tartalomból: - Németh György kiváló ókortudós cikkei végigvezetnek bennünket a görög mitológián, Khaosztól kezdve Héraklész próbatételein át egészen Europé elrablásáig - Kertész István kitűnő cikke a trójai háborúról, melyből kiderül, hogy még a nevezetes történelmi esemény pontos régészeti-kronológiai datálása sem egyértelmű. -Varga Kálmán írása a máriabesnyői mennyezetfreskóról, melyen még Horthy Miklós, Magyarország kormányzója is látható. - Lénárt T. András írása aktuális kérdéskörhöz, Katalónia és Spanyolország viszonyához kapcsolódik. Szerzőnek sikerült objektíven, elfogultság nélkül vázolnia a katalán függetlenségi törekvések történelmi hátterét. - Több írás is olvasható az USA történetéről: Megtudhatjuk, miért is ellenezték- ha ugyan ellenezték- az északiak a rabszolgatartást, hogyan robbant ki a polgárháború, milyen szerepet játszottak ebben a nagy hadvezérek. Hahner Péter szakmailag tökéletes, kiváló stílusban megírt c

A 16-17. század európai történelme lenyűgözően izgalmas és máig ható. Ekkoriban születtek meg a nagy európai monarchiák: Anglia,Spanyolország, Franciaország, Oroszország. Ezek az államok abszolutista államok voltak, a mindenkori uralkodó a rendek háttérbe szorításával igyekezett kormányozni, ezt a törekvését pedig hol siker koronázta, hol pedig nem. Perry Anderson: Az abszolutista állam című könve erről a lenyűgözően érdekes korszakról szól. A Szerző bevallottan marxista- ne feledjük, ez Nyugat- Európában eredetinek számított- de elolvasván a bevezető fejezetet, ez a marxizmus Anderson esetében mindössze annyit jelent, hogy figyelembe vesz gazdasági-társadalmi tényezőket is. Meg persze bírálja Engelst. A könyv országonként halad bemutatja a spanyol, a francia, a porosz, az osztrák, az orosz, valamint a távol-keleti abszolút monarchiák kialakulását. A séma mindenütt ugyanaz: a rendek kialakítják a maguk intézményeit, melyek évszázados csatározásban végül alulmaradnak a központi hatalom