Kornis Pál:Tanúként jelentkezem

 Nagy történelmi idők nagy tanúja volt Kornis Pál. Katonatisztként tevékeny részese volt az 1945 után újjászülető,új eszmei alapokkal és megváltozott szervezettel müködő magyar honvédség(vagy ahogy akkoriban hívták:néphadsereg) megalakításának és vezetésének. A Tanúként jelentkezem című könyv emlékirat. Szubjektív,olykor elfogultságoktól sem mentes,történészek számára valóságos kincsesbánya.

Kornis Pál szovjet hadifogságba esett a második világháború idején. Amikor a szovjet hadsereg a foglyok közül kereste a "a jövő embereit",egyetlen percre sem tétovázott:jelentkezett partizánharcosnak. Részt vett marxista tanfolyamokon,speciális kiképzéseken,melyeknek célja volt,hogy megtanítsa a jövő partizánjainak,hogyan támogassák a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi hadműveleteit. Kornis rendkívül őszinte ezen időkkel kapcsolatban:szól az általános érdektelenségről,azt a fajta partizánromantikát,mely az 1950-es-60-as évek emlékíróit jellemezte egykoron,Kornis teljesen mellőzi. Nem nagyítja fel a hazai ellenállási mozgalom jelentőségét.Viszont nagy pillanatként éli meg a Rákosi Mátyással való személyes találkozást...

Az 1945 utáni időkkel kapcsolatban kitér az új hadsereg megalakításának fontos kérdéseire:az anyagi-gazdasági nehézségekre,a horthysta hadsereg tisztjeinek további sorsára(recenzens szerint itt Kornis elfogult:azt állítja,a nem szélsőséges politikai magatartású tiszteknek nem esett bántódása. A történettudomány azóta kiderítette,hogy számtalan,nem politizáló katonát hurcoltak meg,többségüket alaptalanul). Nagyon szemléletes a debreceni időket,azaz az Ideiglenes Kormány időszakát bemutató fejezet,irodalmilag szerintem ez a mű legszínvonalasabb egysége. Azután persze következnek a"rázósabb ügyek"-nagyon komoly történelmi bűnök,melyeket a Magyar Kommunista Párt,majd a szociáldemokrata párttal való kényszeregyesülés után Magyar Dolgozók Pártja,élen Rákosi Mátyással,követett el. Kornis nagyon tisztességes,őszinte. Elhitte a Magyar Közösség koncepciós összeesküvés-perét,és igen,elhitte a Rajk-pert,bár furcsállotta az ekörül gerjesztett propagandát,például Bata István altábornagy Révai által elrendelt nyilvános őrjöngését. Kiderül a könyvből,hogy 1945 után volt egy rivalizálás a Pálffy György által vezetett Katonapolitikai Osztály és a Péter Gábor által irányított Államvédelmi Hatóság,a kommunizmus rettegett intézménye között. Ez a viszály Pálffy ezredes koncepciós perével és kivégzésével eldőlt-Kornis ez utóbbit már nem hitte el,sőt,innentől kezdve már semmit nem hitt el a Rákosi-rendszernek. Nyilvánvalóan félt,mint akkoriban annyian. Farkas Mihályról,főnökéről,igen rossz véleménye lett,önző,hiú,buta embernek tartotta.  

1956 kapcsán Kornis keveset nyilatkozik,de egyértelműen ellenforradalomnak,negatív eseménysorozatnak tartja az akkori eseményeket. Kornis a Kádár-korszak jellegzetes figurája volt:marxista meggyőződésű,a személyi kultuszt csak kisiklásnak tartó ember. Tanúként jelentkezem című könyvét inkább csak szakavatott  történészeknek ajánljuk,nagyon sok históriai finomságot,apró részletkérdést kell átgondolnik olvasás közben. De megéri,hiszen a húsosfazék közelében ülő szemtanú korabeli benyomásait  ismerhetjük meg. Kornis Pál könyve fontos történelmi forrás,mind a hadtörténészek,mind a politikatörténészek számára.

Zrínyi Katonai Kiadó,Budapest,1988.