Könyvekről mindenkinek

 Traumatizált társadalomban élünk, rengeteg szorongást, elfojtott negatív érzést,ismeretelen eredetű emlékképet hurcolunk magunkkal, mindeközben pedig még arra is ügyelünk, hogy a világban folyó csatákból győztesen kerüljünk ki. Csakhogy az emberi psziché nem korlátlan tűrőképességű, ezért egyszer csak váatlanul összeomlunk. Próbáljuk magunkat helyreállítani, nem megy. Nem ismerjük a regenerálódás módjait. S nem tudjuk azt sem, honnan erednek kétes értékű érzelmeink, irracionális magatártásformáink, gondolataink. Vergődünk, és ezt olykor még élvezzük is.  Orvos-Tóth Noémi könyve arra mutat rá, hogy szorongásaink, megmagyarázhatatlan félelmeink, kötődésre való képtelenségünk ( vagy éppen túlzott, birtokló kötődésünk) nem mindig a saját életünkben gyökerezik. Az előző generáció tagjainak, szüleinek, nagszüleinknek élményanyaga ott van bennünk, mint kései lenyomat. A transzgenerációs pszichológia azzal foglalkozik, milyen terheket, traumákat hagytak ránk az előző generációk, s megpróbál v

 Hogy a sok nagyszerű magyar festő közül miért pont Hajós Hollanda Éva könyv-formátumú és színvonalú kiállítási katalógusát ajánlom mindenki figyelmébe? Az ok teljesen szubjektív:Hajós Hollanda Éva szerettette meg velem a tájképfestészetet.  Korábban úgy véltem, hogy tájképeket csak a felvállaltan6 eltitkoltan impresszionisták festenek, hogy  - legyen mit eladni, mert a tájkép mindig menő - a benyomásaikat rögzítsék, technikájukat tökéletesítsék, egyfajta ujjgyakorlat ez a " komolyabb", emberábrázolásos képekhez. Ma már belátom: rosszul gondoltam. Hajós Hollanda Éva megmutatta nekem, hogy a tájkép illetve a tájképfestészet is lehet ugyanolyan rangos, ugyanolyan élettel teli, és ugyanolyan virtuóz.  Itt van példának okáért a Vihar című kép. Lenn, a földön csak homályba vesző, merengő, barna színű fák állnak, alig lehet megkülönböztetni őket egymástól. Az igazi dolgok vihar idején fenn az égben történnek, abban a pirosas-fehéres, absztrakt formátlansággal teli közegben, ahol mi

 Franz Kafka a huszadik századi világirodalom meghatározó egyénisége,a groteszk próza modern kori legnagyobb müvelője-meggyőződésem,hogy nélküle nem lett volna Örkény,de még angol humor sem. Kafka műveinek hatása,kisugárzása óriási,gyakorlatilag minden nép kultúrájára hatással volt. A per című regénye 1914-ben,az első világháború kitörésekor keletkezett,de könyv alakban csak jó tíz évvel később adták ki Németországban. E rövid könyvajánlóban egy elemzésekkel,reflexióktól sem mentes spoilert közlünk erről,a napjainkra már klasszikussá lett könyvről.  A történet főhőse Joseph K.,hivatalnok,akinek első pillantásra mindene megvan:jól fizető és biztos állása,családja. Csakhogy Joseph K.-nak van még valamije:állandó szorongása. Fél attól,hogy mindezt elveszíti. Fél attól,hogy nem jó férj,hogy nem eléggé jó apa. Félti az állását. S mindezen félelmekhez társul még állandó,torz módon erotikus sóvárgás. A legkülönbözőbb helyeken és alkalmakkor indul be erotikus fantáziája,amely a legelképesztőbb

 Régebben, ha valakinek, (teszem fel, egy idős embernek) koncentrációs nehézségei voltak, azt mondták neki: fejtsen keresztrejtvényt. Régebben, ha egy fiatalnál ADHD-t ( azaz viselkedési zavart) diagnosztizáltak, azt mondták neki: fejlessze figyelmét, és erre különböző terápiákat, gyakorlatokat fejlesztettek ki. Anders Hansen könyve egy gyökeres személetváltozást sürget. Korábban az agykutatók úgy gondolták, az emberi agy kb. huszonöt éves korig fejlődik, utána lassú romlás következik. Hansen újabb kutatásokra hivatkozva cáfolja ezt, szerinte az ember haláláig képes fejleszteni saját agyát, még hetven esztendős életkor után is alakulnak ki új idegsejtek, sőt, a meglevő neuronok között is létrejöhetnek új kapcsolatok. Szerinte az emberi agy és a test szervesen összefügg. A test legnemesebb feladata tehát az agy hordozása. Az agy fejlesztésének legjobb módja tehát: a testedzés.  Futás, kardio-edzés, de már csak egy rövid séta hatására is az agy több GABA-t (gamma-amino-vajsav) termel, am

 Tulajdonképpen nincs abban semmi új, hogy laza és egészséges testtartással jobb élni, mint görcsösen, mereven. De hogyan valósítsuk meg ezt a gyakorlatban? Erről írt könyvet Henrik Seyffarth. Bár a mű az 1960-as években jelent meg először magyarul, gondolatai mai napig érvényesek.  A könyvből megtudhatjuk, milyen az egészséges ülés, milyen széktámlát válasszunk munkához, tanuláshoz, szórakozáshoz- egyáltalán:válasszunk-e támlás széket, vagy jobb a támla nélküli? Képet kapunk arról, egészséges-e a vigyázzállás, érdemes-e hátrahúzni vállunkat, hogyan hat mindez a gerinc görbületére? Lehet-e goymorfekélyt kapni helytelen testtartás következtében, s ha igen, hogyan lehet ezt gyógyítani? Létezik-e olyan, hogy írásgörcs, írásmerevség, hogyan kell ezt kezelni a tanítónak és a szülőnek? A háziasszonyok milyen pózban vasaljanak, varrjanak, hogy sem izmaikat, sem csontjaikat, porcaikat ne terheljék túl? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ a könyv első részéből.  A második rész egy

Joel Osteen: Jobb emberré lenni című könyve arra vállalkozik, hogy bibliai tanítások alapján elmondja az embereknek, hogyan tehetik jobbá életminőségüket. Hogyan győzhetik le szorongásaikat, hogyan válhat gondolkodása jövőorientálttá, hogyan győzheti le az ember az ősöktől örökölt negatív jegyeket (átkokat), és miképpen hasznosíthatja az ősöktől örökölt pozitív viselkedésmintákat, értékeket. Megtanulhatjuk, hogyan élvezzük méltóképpen Isten anyagi áldását, hogyan jussunk ki a több évtizede tartó szegénységből. A 16. fejezet ( Tápláljuk jó szokásainkat!) gyakorlatilag mindenkihez szól, még nem keresztényeknek is feltétlenül el kell olvasni. Osteen elutasítja a maradi keresztény vallásosság azon üzenetét, miszerint istenfélő embernek csak a lemondás, csak a szegénység juthat. Ugyanakkor nem azonosul azokkal sem, akik egyoldalúan csak a bővölködés evengélimát hirdetik, messze-messze elfeledkezvén Isten többi parancsáról. Ha társadalmilag nézzük: a Jobb emberré lenni a keresztény polgá

A könyv alcíme:Félelmek, érzések és viselkedésminták,melyeket a tudtunkon kívül átvettünk. Hogy folytassuk az alcímet: kitől vettük át? Mark Wolynn szerint az őseinktől. A Szerző koncepciója szerint- melyet modern természettudományos, elsősorban molekuláris genetikai vizsgálatokkal támaszt alá, igenis lehetséges, hogy az ősök által átélt élményeket az utódok traumaként hordozzák. Nagyon sok markáns példát hoz föl praxisából. A fiatalember, aki nem mert elaludni, mert attól félt, hogy akkor meghal. A fiatal lány, akinek nagyszülei holocaust-túlélők voltak, ő pedig el akarta gázosítani magát. Az elvetettség-érzést évtizeden át örző, azt gyermekeinek is továbbadó asszony. A gyermekneveléstől stresszelő fiatal anyuka, aki állandóan attól félt, hogy megöli saját gyermekeit. Szóval, esetek bőven. Szorongás, depresszió, pánik, életfélelem, anyagi könnyelműség.Ám Wolynn könyvében pontosan az a jó, hogy nem áll meg egy tétel kimondásánál, gyógyítani is akar. Nagyon hatásos módszert talá

Amióta létezik pszichiátria, azóta próbálja az emberiség a szorongás szóval egybefoglalt állapotok felett megszerezni a hatalmat. Van, aki a gyógyszereket részesíti előnyben, mások a pszichoterápiát, megint mások alternatív módszereket. Az amerikai Barry Mcdonagh könyve a MERJ módszert írja le alaposan, közérthető módon, minden átlagos műveltségű ember számára feldolgozhatóan. A módszer lényege a következő: eddigelé a szorongást, a pánikot utáltuk, elkerültük. Ezen kell változtatni. Meg kell barátkozni a szorongással. Üdvözölni kell, ha jön, hiszen egyből elzavarni úgysem tudjuk. Fel kell vállalni azokat a helyzeteket, amelyben szorongunk, mert ez önbizalmat ad. El kell hessegetni a pániktól való félelmet, pontosabban: át kell alakítani izgalomm. Ezáltal megnő az emberi szervezet adrenalin- és tesztoszteronszintje, az állapot izgalmassá, érdekessé válik, olyan lesz, mint egy meccs, ahol Te vagy a játékos.  Nálam bevált. Szorongásaim nagyrészt elmúltak, s ha alkalomadtán visszatérnek