Anders Hansen:Edzett agy. Hogyan növeli az agyad teljesítőképességét a mozgás?

 Régebben, ha valakinek, (teszem fel, egy idős embernek) koncentrációs nehézségei voltak, azt mondták neki: fejtsen keresztrejtvényt. Régebben, ha egy fiatalnál ADHD-t ( azaz viselkedési zavart) diagnosztizáltak, azt mondták neki: fejlessze figyelmét, és erre különböző terápiákat, gyakorlatokat fejlesztettek ki.
Anders Hansen könyve egy gyökeres személetváltozást sürget. Korábban az agykutatók úgy gondolták, az emberi agy kb. huszonöt éves korig fejlődik, utána lassú romlás következik. Hansen újabb kutatásokra hivatkozva cáfolja ezt, szerinte az ember haláláig képes fejleszteni saját agyát, még hetven esztendős életkor után is alakulnak ki új idegsejtek, sőt, a meglevő neuronok között is létrejöhetnek új kapcsolatok. Szerinte az emberi agy és a test szervesen összefügg. A test legnemesebb feladata tehát az agy hordozása. Az agy fejlesztésének legjobb módja tehát: a testedzés. 
Futás, kardio-edzés, de már csak egy rövid séta hatására is az agy több GABA-t (gamma-amino-vajsav) termel, ami elősegíti, hogy az agy stresszhelyzetben megnyugodjon, a GABA tehát egyfajta tűzoltóként működik. Testedzés hatására a kórosan stresszes emberek is nyugodtabbá, összeszedettebbé válnak. Fontos kiemelni, hogy a stressz nem egyenlő a szorongással. Előbbi esetében hirtelen ingerről, utóbbi esetben sokkal hosszabb, időben elnyúlóbb és okszerűen nehezen megfejthetőbb dologról beszélünk. A szorongás legfőbb oka Anders Hansen szerint az, hogy az amigdala nevű agyi rész átveszi az uralmat az összes többi rész felett., ezáltal irreális félelmet kelt a páciensben. Hansen összehasonlítítja a földművelő és a vadászó-gyűjtögető társadalmak stresszfaktorait. Megállapítja, hogy míg az ősi emberi megélhetési mód,a  vadászat stresszesebb, gyorsabb reakciót követel, addig a földművelés hosszabb távú döntéseket igényel, nyugodtabb személyiségre van hozzá szükség. Ez persze nem ad magyarázatot arra, hogy akkor a földművelő, már régesrégen letelepedett életmódot folytató társadalmakban miért annyira sok a stressz...
Testedzés hatására csökken az ember kortizol-szintje, ami azt jelenti, hogy nő az egyes idegsejtek élettartama, ami pozitív hatással lehet az agyműködésre. A testedzés az agy minden részét, minden funkcióját erősíti. ( Recenzens megjegyzi:a volt Szovjetunióban, annak is közép-ázsiai térségeiben több, állítólag százharminc éves ember lakott. Többségük egész életében földműveléssel, állattartással foglalkozott. Nem voltak zsenik, elég sok volt közöttük az analfabéta. Bemutattak ugyan valamiféle igazolást arról, mikor születtek, de Nyugaton ezeket nem fogadták el. Ez utóbbi szerintem hiba volt. Ezek az emberek egész életükben testedzettek, minden nap kimentek a földekre, ezáltal agyuk egészséges maradt.). 

Szülőknek és diákoknak ajánljuk: Hansen egész fejezetet szentel könyvében az ADHD figyelemzavarnak. Egyre több diákot diagnosztizálnak ezzel a betegséggel. Hansen szerint a testedzés erre is megoldás lehet- persze, mindemellett a gyógyszeres és terápiás kezelést sem szabad elvetni). A testedzés következtében ugyanis az agy az úgynevezett a külső zajokat,, háttérzajokat jobban kiszűri, ezáltal javítja a diákok figyelemszintjét. 

Erről és még számtalan, az emberi agyat illetően meglepő dologról olvashatunk Anders Hansen svéd kutató: Edzett agy. Hogyan növeli agyad teljesítőképességét a mozgás? című könyvében. Tiszta, szép stílus, remek fordítás. Ajánljuk mindenkinek! 

Fordította Veress Kata. barecz&conrad books, Budapest