Ladányi Gedeon: A magyar alkotmány története
Ladányi Gedeon mára teljesen elfeledett alakja a magyar történetírásnak. Pedig a maga korában, a 19.század második felében, nagyon is népszerű volt, nem utolsósorban azért, mert rendelkezett azzal a ritka képességgel, hogy bonyolult alkotmányjogi és jogtörténeti kérdésekről közérthető nyelven írjon- és ez már akkor sem volt könnyű.
Ráadásul kijelenthetjük, hogy A magyar alkotmány története című munkája mai művelt Olvasó számára is " fogyasztható", bár nehézkes. Nem is feltétlen a nyelvezettel van itt baj, hanem a könyv szellemiségével. Ladányi Gedeon szinte beleszeretett Szent Istvánba, rajongással ír róla, s ez olykor akadályozza a tudományos józanságot. Ladányi szerint ami csak jó volt a középkori Magyarországon, az mind Szent István magyar király nevéhez fűződött. Kétségtelen: ő alapított a Kárpát-medencében államot, vármegyerendszert és keresztény egyházi szervezetet épített ki, s ezért nem lehetünk neki eléggé hálásak. De azért az Árpád-házi utódok között is akadt jó néhány lángelme ( Könyves Kálmán például), akik jelentősen gyarapították az istváni művet.
Talán azért fókuszál a mű ennyire első királyunkra, mert- 1863-ban íródott. Az önkényuralom éppenhogy elmúlt, az úgynevezett Schmerling-féle provizórium időszakát éljük, a magyarság nemzeti öntudata a padlón, gazdasági nehézségek mindenütt. Ilyen történelmi szituációkban kell egy eszménykép, egy idea, amely köré a magyarság újrarendeződhet. Szerző ezt kívánta megtalálni I.István királyban.
Nem választott rosszul, de azért egy tudományos könyvnek illik megmaradni a tényszerűségnél. Még a posztromantika korszakában is. Merthogy ebben a formában a könyv nem minősül még komoly szakirodalomnak sem, inkább csak publicisztika. Nem ajánlható például történelem szakos hallgatóknak, mert egyoldalú.
De azért élmény.
( Első kiadás: Pest, 1863)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Építési telkeket keresünk Magyarország egész területéről. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre
Ráadásul kijelenthetjük, hogy A magyar alkotmány története című munkája mai művelt Olvasó számára is " fogyasztható", bár nehézkes. Nem is feltétlen a nyelvezettel van itt baj, hanem a könyv szellemiségével. Ladányi Gedeon szinte beleszeretett Szent Istvánba, rajongással ír róla, s ez olykor akadályozza a tudományos józanságot. Ladányi szerint ami csak jó volt a középkori Magyarországon, az mind Szent István magyar király nevéhez fűződött. Kétségtelen: ő alapított a Kárpát-medencében államot, vármegyerendszert és keresztény egyházi szervezetet épített ki, s ezért nem lehetünk neki eléggé hálásak. De azért az Árpád-házi utódok között is akadt jó néhány lángelme ( Könyves Kálmán például), akik jelentősen gyarapították az istváni művet.
Talán azért fókuszál a mű ennyire első királyunkra, mert- 1863-ban íródott. Az önkényuralom éppenhogy elmúlt, az úgynevezett Schmerling-féle provizórium időszakát éljük, a magyarság nemzeti öntudata a padlón, gazdasági nehézségek mindenütt. Ilyen történelmi szituációkban kell egy eszménykép, egy idea, amely köré a magyarság újrarendeződhet. Szerző ezt kívánta megtalálni I.István királyban.
Nem választott rosszul, de azért egy tudományos könyvnek illik megmaradni a tényszerűségnél. Még a posztromantika korszakában is. Merthogy ebben a formában a könyv nem minősül még komoly szakirodalomnak sem, inkább csak publicisztika. Nem ajánlható például történelem szakos hallgatóknak, mert egyoldalú.
De azért élmény.
( Első kiadás: Pest, 1863)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Építési telkeket keresünk Magyarország egész területéről. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre
Megjegyzések
Megjegyzés küldése