Madách Imre válogatott művei
Madách Imre a magyar- és a világirodalom klasszikusa. Magyarországon egyművű szerzőként ismerjük őt, a Válogatott művek pontosan azt igyekeznek velünk, Olvasókkal elfogadtatni, hogy Madách életműve nemcsak Az ember tragédiájából áll.
Csakhogy a Tragédia annyival áll a többi mű fölött, hogy joggal szorította ki Madách többi alkotását az irodalmi kánonból. A Mózes című dráma, bár szándékaiban kiváló és nemes, de a megvalósítás kevéssé sikerült. A főalak nem jól van megformálva, a jelenetezés már saját korában is korszerűtlennek számított, Józsué karaktere elnagyolt, sok esetben a versmérték egyszerűen nem jön ki, mindennek tetejébe sok az erőltetett jelzős szerkezet.
A verseket illetően: ezek a gondolatokban oly gazdag költemények nagyon hosszúak, túlírtak. A zsibvásáron című vers 14 versszak, mondanivalója 2-3 strófába összesűríthető lenne. A halál költészete végeérhetetlen romantikus-szentimentális halálimádat, mely- túl azon, hogy egészségtelen- az Olvasót inkább visszariasztja az életmű egészétől. Az Éjféli gondolatok című vers 29 versszak, ehhez képest mondanivalója elhanyagolható. Belefért volna egy 4-5 strófa hosszúságú költeménybe.
A könyv harmadik részében válogatást olvashatunk Madách levelezéséből. Ezek a levelek nemcsak szakemberek számára érdekesek. Irodalomtörténeti közhely, hogy Arany János jelentősen belejavított Az ember tragédiájának kéziratába. A levelekből kiderül, hogy az egész mű hosszúságához képest ezek a javítások nem lépik túl a szükséges mértéket, szó sincs arról, hogy Arany valamiféle társszerző lenne. A lelkesedése viszont imponáló, Arany menedzselte be Madáchot a magyar irodalmi életbe, az általa ismert és preferált Kisfaludy Társaságon keresztül.
Madách Imre tehát, akárhogy is nézzük, egyszeri csodát vitt véghez. Az ember tragédiája viszont akkora csoda, hogy amellett nagyon sok huszadik századi magyar író-költő minden műve eltörpül. Minden mondat egy egész gondolatsort indít el a befogadóban, ezért állítjuk: aki csak színházban látja a Tragédiát, nem foghatja fel annak teljes mélységét. Középiskolás diákoknak azt ajánljuk, előbb nézzék meg színházban, utána pedig elmélyülten olvassák el a magyar literatúra halhatalanját. Talán akkor teljes lesz az élmény.
( Összeállította Horváth Károly és Kerényi Ferenc. Szépirodalmi, Budapest, 1989.)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Építési telkeket és lakásokat keresünk egész Magyarország területéről. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót az ingatlanról. Köszönjük!
Csakhogy a Tragédia annyival áll a többi mű fölött, hogy joggal szorította ki Madách többi alkotását az irodalmi kánonból. A Mózes című dráma, bár szándékaiban kiváló és nemes, de a megvalósítás kevéssé sikerült. A főalak nem jól van megformálva, a jelenetezés már saját korában is korszerűtlennek számított, Józsué karaktere elnagyolt, sok esetben a versmérték egyszerűen nem jön ki, mindennek tetejébe sok az erőltetett jelzős szerkezet.
A verseket illetően: ezek a gondolatokban oly gazdag költemények nagyon hosszúak, túlírtak. A zsibvásáron című vers 14 versszak, mondanivalója 2-3 strófába összesűríthető lenne. A halál költészete végeérhetetlen romantikus-szentimentális halálimádat, mely- túl azon, hogy egészségtelen- az Olvasót inkább visszariasztja az életmű egészétől. Az Éjféli gondolatok című vers 29 versszak, ehhez képest mondanivalója elhanyagolható. Belefért volna egy 4-5 strófa hosszúságú költeménybe.
A könyv harmadik részében válogatást olvashatunk Madách levelezéséből. Ezek a levelek nemcsak szakemberek számára érdekesek. Irodalomtörténeti közhely, hogy Arany János jelentősen belejavított Az ember tragédiájának kéziratába. A levelekből kiderül, hogy az egész mű hosszúságához képest ezek a javítások nem lépik túl a szükséges mértéket, szó sincs arról, hogy Arany valamiféle társszerző lenne. A lelkesedése viszont imponáló, Arany menedzselte be Madáchot a magyar irodalmi életbe, az általa ismert és preferált Kisfaludy Társaságon keresztül.
Madách Imre tehát, akárhogy is nézzük, egyszeri csodát vitt véghez. Az ember tragédiája viszont akkora csoda, hogy amellett nagyon sok huszadik századi magyar író-költő minden műve eltörpül. Minden mondat egy egész gondolatsort indít el a befogadóban, ezért állítjuk: aki csak színházban látja a Tragédiát, nem foghatja fel annak teljes mélységét. Középiskolás diákoknak azt ajánljuk, előbb nézzék meg színházban, utána pedig elmélyülten olvassák el a magyar literatúra halhatalanját. Talán akkor teljes lesz az élmény.
( Összeállította Horváth Károly és Kerényi Ferenc. Szépirodalmi, Budapest, 1989.)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Építési telkeket és lakásokat keresünk egész Magyarország területéről. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót az ingatlanról. Köszönjük!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése