Könyvekről mindenkinek

 Nagyon fontosnak tartom azt, hogy alaposabban megismerkedjünk a magyar és európai irodalom régebbi alkotásaival. A 16-17.század a modern európai irodalom kibontakozásának ideje. Számtalan igen tehetséges alkotó fémjelzi kultúránknak ezt a korszakát. Csernátoni Márton:A hun és magyar vezérek verses históriája című műve nem önálló könyvként maradt fenn, hanem a meglehetősen rejtélyes szerzőségű, 1664-ben megjelent Nádasdy-féle Mausoleum első harmadát alkotta, Csernátoni "csak" a fordító szerepét töltötte be- ne felejtsük, hogy abban az időben még nem voltak komoly szótárak, nehezebb volt a fordítói munka.. Csernátoni egyébként a 17.századi magyar irodalom egyik " fenegyereke": kirúgták a bencés rendből, mert illetlen viszont folytatott egy hölggyel, kegyelemből mégis lakhatott tovább a kolostorban. Aztán innen is távoznia kellett, mert többször volt részeg, mint kellene...Az irodalom területén azonban maradandót alkotott, korának egyik legműveltebb férfiújaként sokat...

Nagyon örvendetes,hogy Mácz István könyve, a Kísértés a jóra, az ifjúság kezébe került. Ha létezne olyan  tankönyv-verseny,ahol tanárok és diákok szavaznának az iskolában használatos könyvekről (tényleg,miért nincs?),azt gondolom,Mácz István műve az élmezőnyben végezne. Mind tartalmilag,mind formailag kitűnő,gondolatgazdag,szíveket nyitogató alkotás. Szerző azt a módszert választotta,hogy az egyes etikai értékeket valamilyen valóságos példázaton,eseményen,élettörténeten keresztül szemlélteti,majd a történet után saját gondolatait vázolja az adott erényről. Nincs tanárbácsis magyarázgatás:élet van és igazi,felnőtt gondolat. Szerző felnőtt,befogadni képes emberekként kezeli olvasóit.  A könyv címe Brecht:Kaukázusi krétakör c.színművéből vett mondattöredék,de remekül érzékelteti,mit is akar Mácz István ezzel a könyvvel. Bemutatni a jót,a jóság összetevőit,árnyalatait,formáit,a jólelkű embert-feltételezve,hogy minden ember szeretne jó lenni (a könyv 1993-ban jelent meg,nem biztos,...

Ladányi Gedeon mára teljesen elfeledett alakja a magyar történetírásnak. Pedig a maga korában, a 19.század második felében, nagyon is népszerű volt, nem utolsósorban azért, mert rendelkezett azzal a ritka képességgel, hogy bonyolult alkotmányjogi és jogtörténeti kérdésekről közérthető nyelven írjon- és ez már akkor sem volt könnyű. Ráadásul kijelenthetjük, hogy A magyar alkotmány története című munkája mai művelt Olvasó számára is " fogyasztható", bár nehézkes. Nem is feltétlen a nyelvezettel van itt baj, hanem a könyv szellemiségével. Ladányi Gedeon szinte beleszeretett Szent Istvánba, rajongással ír róla, s ez olykor akadályozza a tudományos józanságot. Ladányi szerint ami csak jó volt a középkori Magyarországon, az mind Szent István magyar király nevéhez fűződött. Kétségtelen: ő alapított a Kárpát-medencében államot, vármegyerendszert és keresztény egyházi szervezetet épített ki, s ezért nem lehetünk neki eléggé hálásak. De azért az Árpád-házi utódok között is akadt jó n...