Könyvekről mindenkinek

Nagyon örvendetes,hogy Mácz István könyve, a Kísértés a jóra, az ifjúság kezébe került. Ha létezne olyan  tankönyv-verseny,ahol tanárok és diákok szavaznának az iskolában használatos könyvekről (tényleg,miért nincs?),azt gondolom,Mácz István műve az élmezőnyben végezne. Mind tartalmilag,mind formailag kitűnő,gondolatgazdag,szíveket nyitogató alkotás. Szerző azt a módszert választotta,hogy az egyes etikai értékeket valamilyen valóságos példázaton,eseményen,élettörténeten keresztül szemlélteti,majd a történet után saját gondolatait vázolja az adott erényről. Nincs tanárbácsis magyarázgatás:élet van és igazi,felnőtt gondolat. Szerző felnőtt,befogadni képes emberekként kezeli olvasóit.  A könyv címe Brecht:Kaukázusi krétakör c.színművéből vett mondattöredék,de remekül érzékelteti,mit is akar Mácz István ezzel a könyvvel. Bemutatni a jót,a jóság összetevőit,árnyalatait,formáit,a jólelkű embert-feltételezve,hogy minden ember szeretne jó lenni (a könyv 1993-ban jelent meg,nem biztos,hogy a 21

Ladányi Gedeon mára teljesen elfeledett alakja a magyar történetírásnak. Pedig a maga korában, a 19.század második felében, nagyon is népszerű volt, nem utolsósorban azért, mert rendelkezett azzal a ritka képességgel, hogy bonyolult alkotmányjogi és jogtörténeti kérdésekről közérthető nyelven írjon- és ez már akkor sem volt könnyű. Ráadásul kijelenthetjük, hogy A magyar alkotmány története című munkája mai művelt Olvasó számára is " fogyasztható", bár nehézkes. Nem is feltétlen a nyelvezettel van itt baj, hanem a könyv szellemiségével. Ladányi Gedeon szinte beleszeretett Szent Istvánba, rajongással ír róla, s ez olykor akadályozza a tudományos józanságot. Ladányi szerint ami csak jó volt a középkori Magyarországon, az mind Szent István magyar király nevéhez fűződött. Kétségtelen: ő alapított a Kárpát-medencében államot, vármegyerendszert és keresztény egyházi szervezetet épített ki, s ezért nem lehetünk neki eléggé hálásak. De azért az Árpád-házi utódok között is akadt jó n