Bejegyzések

tudományos címkéjű bejegyzések megjelenítése

Dr.Gerald E.Nelson:Fegyelmezett,jó gyerek

A könyv alcíme: A fegyelmezés bámulatosan új, hatékony megközelítése. Dr.Gerald E.Nelson könyvét minden szülőnek, pedagógusnak, pszichológusnak ajánljuk. Az amerikai Szerző egy olyan módszert mutat be Olvasóinak, melynek segítségével a rakoncátlan gyereket a helyes irányba tudjuk terelni. A Fegyelmezett, jó gyerek című könyv szerint minden olyan fegyelmezési módszert el kell vetni, amely eltávolít.Nem jó az pl. ha a gyereket a szobájába küldjük, vagy ha nem kap vacsorát. Nelson doktor ehelyett az úgynevezett "egyperces dorgálás" módszerét ajánlja.  Ennek lényege, hogy a vétséget elkövető gyermeket félrehívjuk, és egy percen át, pusztán szavakkal, dorgáljuk. Az első harminc másodpercben elmagyarázzuk neki, hogy miért is haragszunk, a második harminc másodpercben pedig megértetjük vele, hogy szeretjük. Nelson doktor szerint a módszer minden korosztályra alkalmazható, de azért figyelembe kell venni a gyermek érzékenységét. Továbbá: nem szabad hagyni, hogy a kisgyerek legyen a fő

A.S. Byatt: Mindenem

Egy szerelmi regényre nem szokták azt mondani, hogy szellemes. A.S. Byatt :Mindenem című könyve kivétel, merthogy tényleg szellemes. Meg van ám a történet csavarva, mint egy krimi- de ne aggódjunk, itt nem folyik vér. Vagy mégis? Két irodalmárt összehoz egy tudományos projekt. Kiderül, hogy a 19.században két brit költő szerelmesleveleket írogatott egymásnak. Keresnek, kutatnak, mígnem a két irodalmár, csakúgy ,mint hőseik. Beleszeretnek egymásba. Vagy mégse? Aztán jön az élet, és bebizonyosodik, hogy az életet nem az irodalom írja, és hogy két létező, élő, hús-vér személynek sokkal nehezebb egymásba szeretnie,mint két elhunyt költőnek. sőt, lehetetlen. Vagy mégis? Byatt több díjat nyert könyvét hazánkban még kevesen ismerik. Vagy mégsem? xxxxxxxxxx Nézz médiaszemle-blogot, ha még nem unod az életed! mediaszemle.blogspot.com

Dan Brown: A megtévesztés foka

Jómgam szeretem a krimit. A jó krimit. jó arról olvasni, hogy a bűn elkövetője lelepleződik. Ugyanakkor tudom, hogy a krimi a könyvek rulettje: vagy jó, vagy nagyon rossz. Aki krimit ír, a könyvek világának legnagyobb ragadozóját ingerli fel: a jószerencsét. Ezzel a könyvével Dan Brown nem volt szerencsés. A megtévesztés foka egyszerre akar lenni klasszikus kalandregény, thriller, politikai krimi, egzotikus krimi ( a történet egy része az Északi-sarkkörön játszódik), valamint szerelmesregény. Az eredmény: mindenből egy kicsi, aztán mégis semmise. Olvasunk amerikai politikai összeesküvésről, a NATO-ról, különös kincsleletről, tudományos szenzációról, szökésről, és persze erőszakról, erőszakról, és harmadszor is erőszakról. A kevesebb több lett volna, a halottakat illetően és a műfajt illetve tartalmi síkokat illetően is. Dan Brown annyi cselekményelemet zsúfolt bele párszáz oldalba, ami nagy írók egész életművéhez elegendő. Lehet, hogy a 21.században elmecsiszolódott fiatal olvasónak

Az élet-Hogyan jött létre? Evolúció vagy teremtés útján?

A meglehetősen hosszú címmel ellátott könyv a Watchower Bible and Tract Society of New York inc. kiadásában jelent meg, angolul először 1985-ben. Minden nyelvet beszámítva eddig több, mint 31 millió példány fogyott belőle, ezzel valószínűleg a Biblia után az egyik legnagyobb keresztény bestseller. Nem véletlenül. Az élet-Hogyan jött létre? Evolúció vagy teremtés útján című könyv ugyanis nemcsak felteszi a kérdéseket, hanem meg is válaszolja azokat, hitbéli ÉS tudományos alapossággal. Igencsak meggyőzően bizonyítja, hogy a darwinizmus elmélete megbukott. 1. A darwinisták nem tudják megmagyarázni az élet kialakulását. Még soha, senki nem állította elő szervetlen anyagokból, mesterségesen, az élet működéséhez elengedhetetlenül szükséges 20 aminosavat. 2. A kövületek teljes mértékig ellentmondanak az evolúció elméletének. Hiányoznak azok az átmeneti formák ( halakból kétéltűbe, kétéltűből hüllőbe, hüllőből madárba, madárból emlősbe), melyek igazolnák, hogy az egyes új életcsoportok egymás

Obádovics J. Gyula: Életem. Hiszek a végtelenben

Nagyon nagy örömmel fogadtam ezt a könyvet. Obádovics J. Gyula a magyar matematika élő legendája, hihetelneül innovatív ember- és, mint kiderül, remek író. Az életem.Hiszek a végtelenben című könyv a tudósok önéletírásai közül magasan kiemelkedik. mind tartalmilag, mind pedig stílusában. Olvashatunk a bajai gyermekévekről, a messzi ősökről, a bunyevácok történelméről, az egyetemi évekről ( többek között egy vizsgáról a legendás Riesz professzornál), az ötvenes évek fiatal értelmiségének alkatáról,valamint a rengeteg harcról, bürokrácia elleni, sokszor esélytelennek tűnő küzdelemről, melyet Obádovics J. Gyula a magyarországi matematika felső- és középiskolai oktatás érdekében tett. Az eslők között volt, aki felismerte a számítástechnika jelentőségét, azt, hogy az új világ behatol az emberek mindennapi életébe is. De- és ez talán a legnagyobb tett- könyvünk Szerzője mindvégig megmaradt matematikusnak, elméletet és gyakorlatot egyensúlyban tartva haladt a tudományos pályán. Voltak, akik

Gaál Csaba: Szakírás

Gaál Csaba könyvének alcíme:Bevezetés a tudományos munkák értékeléséhez, írásához. Gaál Csaba: Szakírás című könyve elsősorban orvostanhallgatók, jövendő kutatók számára nyújt segítséget- jómagam valamennyi magyarországi egyetem és főiskola valamennyi kurzusán kötelezővé tenném. Véleményem szerint az ebben a témában hazánkban megjelent könyvek között ez a legjobb. Megtudhatjuk, miért van szüksége egy tudományos karrier előtt álló embernek a folyamatos publikálásra, tanácsot kapunk arra nézve, hol és mit közöljünk, mi is az az Impact Factor, hogyan védjük ki azt, hogy szellemi javainkkal mások visszaéljenek, miképpen alakultak át a könyvtárak a 20.század utolsó évtizedétől, milyen rövidítéseket, táblázatokat használjunk egy közleményben. Nagyon professzionális az egész könyv, látszik, hogy Szerzője " benne van" a dolgok sűrűjében, nem pusztán elméleti ismereteket ad át. Számomra a legértékesebb fejezet a nyelvi kérdésekről szóló. Ha ezt elolvassuk, nemcsak azon gondolk

Ladányi Gedeon: A magyar alkotmány története

Ladányi Gedeon mára teljesen elfeledett alakja a magyar történetírásnak. Pedig a maga korában, a 19.század második felében, nagyon is népszerű volt, nem utolsósorban azért, mert rendelkezett azzal a ritka képességgel, hogy bonyolult alkotmányjogi és jogtörténeti kérdésekről közérthető nyelven írjon- és ez már akkor sem volt könnyű. Ráadásul kijelenthetjük, hogy A magyar alkotmány története című munkája mai művelt Olvasó számára is " fogyasztható", bár nehézkes. Nem is feltétlen a nyelvezettel van itt baj, hanem a könyv szellemiségével. Ladányi Gedeon szinte beleszeretett Szent Istvánba, rajongással ír róla, s ez olykor akadályozza a tudományos józanságot. Ladányi szerint ami csak jó volt a középkori Magyarországon, az mind Szent István magyar király nevéhez fűződött. Kétségtelen: ő alapított a Kárpát-medencében államot, vármegyerendszert és keresztény egyházi szervezetet épített ki, s ezért nem lehetünk neki eléggé hálásak. De azért az Árpád-házi utódok között is akadt jó n

Nemere István: Náci bűnösök nyomában

Nemere István szerzői sokoldalúsága elképesztő! Már több, mint 600 könyvnél jár, a legkülönbözőbb témákban otthonos, ezek egyike a történelem, legnagyobb dobása a Bajcsy-Zsilinszky Endre magánéletéről írt opus volt, de azért a Náci bűnösök nyomában című bestseller sem marad el sokkal mögötte, szakmai színvonalban legalábbis semmiképp. A könyv voltaképpen két náci háborús bűnös, Adolf Eichmann és Martin Bormann hááború utáni sorsát követi nyomon, külön kiemeli, hogy rendeztek valamikor egy Eichmann-pert, aki ezt nem tudta, hát az most megtudhatja. Nemere István könyvei olyanok, mint egy elsőéves egyetemi hallgató szemináriumi dolgozatai. Semmit nem tesznek hozzá a tudományos igazsághoz, inkább csak más könyvekből vannak összeollózva. Akinek ez elég, hát olvassa, aki ennél többre vágyik, forduljon szakemberhez! ( Pro-Team Nonprofit Kft., 2013.) xxxxxxxxxxxxxxx Ritka rovar- és pókfajokat keresünk megvételre, például tevepókot! Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre!

Belügyi Szemle,2011/3.

A Belügyi Szemle a Belügyminisztérium szakmai-tudományos folyóirata, nagyon színvonalas, érdemes olvasni. A 2011/3. szám tartalmából: - Megváltoztak a KRESZ-szabályok, bevezették gépjárművek esetében az objektív felelősség elvét. Ez több kérdést is felvet. Az Andrik-Román szerzőpáros szerint az intézmény alkalmazása nem túlzottan következetes. - Már csekély mennyiségű alkohol elfogyasztása után is sokkal nehezebben tartunk sávot. - Kampány az ittas vezetés ellen: a vállalkozók felvettek egy szemüveget, mely az ittas vezető állapotát szimulálja. Egyértelmű, hogy romlanak az autósok képességei. - Huszta Tibor cikke a közúti gépjármű-igazgatás magyarországi kezdeteiről. Már 1901-ben kiadtak a főkapitányi rendeletet. - Vajon bevált-e a településőri intézmény? A tapasztalatok pozitívak. - Hogyan szabad és hogyan nem szabad kihallgatni egy gyermekkorú tanút? Milyen csapdahelyzetek alakulhatnak ki?

Benke József: Az arab országok története

Benke József arabokról szóló könyve meglehetősen ellentmondásos érzelmeket válthat ki az Olvasóból. Az már önmagában is gond lehet, ha egy arab országokról szóló történelmi könyv túlzott érzelmeket vált ki, hiszen jelezheti azt, hogy a Szerző a tudományosság örve alatt valamilyen rejtett, sugallt nézetet/nézetrendszert akar " belenyomni" a fejekbe. Sajnos, Benke József esetében, véleményem szerint, erről van szó. Szerző nem igazán szereti Izrael államot, s ezen véleményének ( " epéjének") hangot is ad. Minden olyan arabellenes nyilatkozatot, melyet izraeli politikus tett ( Golda Meir, Menahem Begin, Ariel Saron) felnagyít, sokszor szövegösszefüggéseiből kiragadva, miközben arab politikusok nyilatkozatait  elnéző módon taktikai húzásnak tekinti. Benke József szerint az 1948-ban függetlenné vált Izrael állam betolakodó, s a terület jogos birtokosai a már sok évszázad óta itt élő arabok. Akikkel kapcsolatban Benke ugyancsak megfogalmaz kritikákat. Elítéli a 20. száz

Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

Jared Diamond kitűnő tudós. Érdekli a földrajz, a történelem, a szociológia, a biológia, egyszóval mindenféle tudomány. Ráadásul nem szobatudós: éveket élt Új-Guineában, mindemellett van érzéke a tudományos ismeretterjesztéshez. Ez a polihisztorság még önmagában nem jelent problémát, viszont az már igen, hogy túlzottan következetes híve az evolúciónak, amely az utóbbi években már-már tudományos vallássá alakult. A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása című könyvben Diamond olyan tényeket is az evolúció bizonyításának szolgálatába állít, melyek a tárgyilagos és nyitott szívű Olvasó számára éppenhogy a darwini elmélet ellen szólnak. Ilyen például az elefánt és a művészet kapcsolata. Diamond azt írja, hogy az elefánt porba rajzolgatása az emberi művészet állati előzménye. Szerintem ez nem igaz. Az, hogy egy állat letör egy faágat, és a porba rajzol egy vonalat, majd hangosan elbődül, még nem vezet el bennünket Leonardóig. Mint ahogy a cerkófmajmok nyelve ( vészkiáltásaik során me

Tótfalusi István: Vademecum

A 20.század tudományos-ismeretterjesztő irodalma sok olyan alkotással jelentkezett, melyek a 21. században is maradandó értéket képviselnek. Ezek közé tartozik Tótfalusi István: Vademecum- szokatlan szavak szótára című könyve. A mű elsősorban fiataloknak készült, de a felnőtt korosztály is sokat tanulhat belőle. Megtalálhatjuk e szótárban a tudományok idegen nyelvű szakszókincsének alapjait éppúgy, mint régi költőink által használt, mára a köz-nyelvhasználatból kikopott nyelvi terméseket. A népetimológiától kezdve a hőkömig, a kauciótól kezdve ( ezt a szót egyébként eredetileg a katonák világában használták, a házasodó tisztnek kellett kauciót letennie, hogy fedezhesse a dorbézoló életmód költségeit) a kelletlenig minden olyan szó szerepel a könyvben, melyet egyszerűen értenünk kell. Ezek nélkül csak félmagyarok vagyunk. Ráadásul elmondhatjuk, hogy Tótfalusi István igen alapos munkát végzett. Nem egyszerűen egymás alatt felsorolta az általa választott szavakat, hanem szépen, alaposan

Germanus Gyula: Allah Akbar!

Germanus Gyula személyes megfigyelésen alapuló, ugyanakkor tudományos alaposságú könyve az indiai iszlám vallásról, annak híveiről. ez az Allah Akbar! Meggyőzően cáfolja az iszlám eleve erőszakosságáról vallott nézeteket- sokszor eszményítve a hindu vallást- szól az arabok és az indiaiak gazdasági-társadalmi-politikai berendezkedéséről. Megismerünk érdekes életutakat ( főként ottani értelmiségieket), képet kapunk a hétköznapokról. Rendkívül érdekes, tanulságos könyv. 1936-ban jelent meg, de sok megállapítása ma is érvényes.