Jonas Jonasson: A százegy éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik
Nagyon sajnálom.
Jómagam nagy élvezettel olvastam A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című könyvet, szerettem azt a humort,azt az elképesztő történelmi abszurdot, amit ez a könyv magából sugárzott. Jonas Jonasson svéd íróról pedig azt gondoltam, végre itt a 21. század szatirikus írózsenije.
Aztán elolvastam A százegy éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik című könyvet, és átfutott rajtam a borzongás. Ez a mű már nem humor. Ez egy Trump-ellenes propagandairat.
Az a bajom ezzel, hogy Trump politikájának lényegi elemeit nem támadja, inkább az amerikai elnök stílusát "elemzi" felszínesen, a demokrata szellemiségű ellentábor minden meglátását kritika nélkül elfogadva, a Trump melletti érveket teljesen figyelmen kívül hagyva. Az amerikai elnök intoleráns, arrogáns, ostoba fickóként tűnik fel- és ami nagyobb baj, ez a könyv lényege. Ettől lesz szatirikus irodalom helyett liberális propagandairat. Maga az amúgy igencsak fantáziadús cselekmény, a két öregúr bonyolult kalandjai Észak-Koreában Kim Dzsong Illel és az atombombával, ez csak mellékes. Lényeg: a szidalmazás.
Nagyon nem szereti ez a liberális értelmiség Trumpot. Egyszerűen nem tudják elfogadni a választási vereséget. Mint ahogy semmilyen más értékrendet nem tudnak elfogadni a sajátjukon kívül. Nagyon sajnálom, hogy Jonas Jonasson, amúgy kitűnő svéd író is beállt ebbe a sorba.
Ő ennél sokkal többet tud.
Athenaum, 2018.
xxxxxxxxxxxxxxxxxx
Kattints ide is: mediaszemle.blogspot.com
Jómagam nagy élvezettel olvastam A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című könyvet, szerettem azt a humort,azt az elképesztő történelmi abszurdot, amit ez a könyv magából sugárzott. Jonas Jonasson svéd íróról pedig azt gondoltam, végre itt a 21. század szatirikus írózsenije.
Aztán elolvastam A százegy éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik című könyvet, és átfutott rajtam a borzongás. Ez a mű már nem humor. Ez egy Trump-ellenes propagandairat.
Az a bajom ezzel, hogy Trump politikájának lényegi elemeit nem támadja, inkább az amerikai elnök stílusát "elemzi" felszínesen, a demokrata szellemiségű ellentábor minden meglátását kritika nélkül elfogadva, a Trump melletti érveket teljesen figyelmen kívül hagyva. Az amerikai elnök intoleráns, arrogáns, ostoba fickóként tűnik fel- és ami nagyobb baj, ez a könyv lényege. Ettől lesz szatirikus irodalom helyett liberális propagandairat. Maga az amúgy igencsak fantáziadús cselekmény, a két öregúr bonyolult kalandjai Észak-Koreában Kim Dzsong Illel és az atombombával, ez csak mellékes. Lényeg: a szidalmazás.
Nagyon nem szereti ez a liberális értelmiség Trumpot. Egyszerűen nem tudják elfogadni a választási vereséget. Mint ahogy semmilyen más értékrendet nem tudnak elfogadni a sajátjukon kívül. Nagyon sajnálom, hogy Jonas Jonasson, amúgy kitűnő svéd író is beállt ebbe a sorba.
Ő ennél sokkal többet tud.
Athenaum, 2018.
xxxxxxxxxxxxxxxxxx
Kattints ide is: mediaszemle.blogspot.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése