Mario Vargas Llosa:A látványcivilizáció
Kultúrpesszimista- mondják a divatos és divatból kifelé menő álfilozófusok az effajta könyvekre. Pedig Mario Vargas Llosa perui író csak józanságot akar. Vissza akarja hozni az értéket a kultúrába. Merthogy- amint az a Látványcivilizáció című könyv több esszéjéből is kiderül- ezek az értékek elvesztek.Van helyettük elvont posztmodern okoskodás ( Llosa különösen kárhoztatja Derridát, Foucault-t és követőiket),mely kétségbe vonja egyáltalán a létezés létjogosultságát is, van szexuális szabadosság, mely a nem megváltoztatására, a természetes emberi közösségi értékek, például a család tagadására épül. Aki nem hiszi, olvassa el Llosa könyvében azt az írást, mely arról tudósít, miféle szexuális tanfolyamot szerveztek az általános iskolásoknak Baszkföldön, vagy hogy miféle könyveket árulnak Párizs legnevezetesebb könyvesboltjában.
Van-e remény arra, hogy Llosa vágyai megvalósulnak? Talán igen. A világ értelmisége, mivel egyre kevésbé érti a posztmodern filozófusokat és a dekonstrukció híveivé szegődött irodalmárokat, tesz egy lépést visszafelé. Pontosabban: előrefelé, a normális, isteni értékeken alapuló civilizáció irányába.
A vallás lényegét viszont Llosa sem érti. A hit nem pusztán vigasz. Nem akkor, pontosabban: nem csak akkor kell Istenhez fordulnunk, ha életünket nyomorultnak érezzük, hanem mindig. Mert mindent Tőle kaptunk, mi csak használói vagyunk a dolgoknak. Ha így fogjuk fel- mert a Biblia ezt írja- nem leszünk anyagiasak és irigyek.
Zseniális a magyar kiadás címlapja: egy antik szobor, felöltöztetve alsóba, tornacipőbe, kezében bevásárlószatyor, arcán napszemüveg. Így fejeződik ki, hogy elvesztek az értékek, mindent eluralt a fogyasztás álkultúrája. Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki hisz abban, hogy a látvány még nem civilizáció.
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2014.
Van-e remény arra, hogy Llosa vágyai megvalósulnak? Talán igen. A világ értelmisége, mivel egyre kevésbé érti a posztmodern filozófusokat és a dekonstrukció híveivé szegődött irodalmárokat, tesz egy lépést visszafelé. Pontosabban: előrefelé, a normális, isteni értékeken alapuló civilizáció irányába.
A vallás lényegét viszont Llosa sem érti. A hit nem pusztán vigasz. Nem akkor, pontosabban: nem csak akkor kell Istenhez fordulnunk, ha életünket nyomorultnak érezzük, hanem mindig. Mert mindent Tőle kaptunk, mi csak használói vagyunk a dolgoknak. Ha így fogjuk fel- mert a Biblia ezt írja- nem leszünk anyagiasak és irigyek.
Zseniális a magyar kiadás címlapja: egy antik szobor, felöltöztetve alsóba, tornacipőbe, kezében bevásárlószatyor, arcán napszemüveg. Így fejeződik ki, hogy elvesztek az értékek, mindent eluralt a fogyasztás álkultúrája. Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki hisz abban, hogy a látvány még nem civilizáció.
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2014.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése