Platón:Az államférfi

 Platón az ókori görög világ egyik legnagyszerűbb filozófusa volt, hatása a mai európai kultúrára felmérhetetlen. Az államférfi című művét több, mint kétezer esztedeje írta, ám a mai kor Olvasója számára is találunk benne megszívlelendő vagy elgondolkodtató szövegrészeket, gondolatokat. A mű egy trilógia- Az állam, Az államférfi, Törvények- középső darabja. Aki elolvassa a könyvet, nemcsak Platón szorosabb értelemben vett politikai filozófiájával ismerkedhet meg, hanem nagyon sok finomságot, ínyencséget megtudhat az ókori Hellasz népének gondolkodásáról, mindenapi életről vallott felfogásáról is. 

Milyen a jó államférfi? Platón a érdés megtárgyalásakor igen messziről, mondhatni, a kályhától indul, s előbb azt a kérdést teszi fel: milyen alapelvek szerint is működik a világ? A válasz szerinte a következő:a világ forog a maga rendjén, s létezik egy végső mozgató erő, a démiurgosz. Ez a démiurgosz akkor forgatja az univerzumot isteni rend szerint, ha az istenek éppen az emberek oldalán állnak, az istenek afféle pásztorok. Platón szerint ez Kronosz idején volt így- nem egyértelmű, hogy ez a gondolatrendszer kapcsolatban áll-e az aranykor- mítosszal. Ha az istenek elfofrdulnak az emberiségtől, a világ visszafelé, ellentétesen kezd forogni. Ez a hétköznapi életben például úgy jelentkezhet, hogy az idős emberek visszafiatalodnak.Platón szerint Zeusz és a " modern" hellén" istenvilág nem áll az emberiség mellett. 
Platón az ún. diaretikus módszerrel ( felostással próbáljuk meg a lehető legpontosabban meghatározni egy dolgot) megpróbálja meghatározni, mi az államfréfi mesterségének tulajdonképpeni lényege. Szerinte a király ugyanazt teszi az uralma alá eső területtel, mint amit a rabszolgatartó nagybirtok ura tesz a háztartással. Ami a tudományokat illeti: vannak elméleti és gyakorlati tudományok ( az ókori görög gondolkodás a mesterségeket ( tekhné) is egyenrangúnak tartotta a tudományokkal, pontosabban azokkal a diszciplinákkal, amelyeket ma tudománynak nevezünk. Az ács egyenrangú volt a matematikussal. Platón a tudományokat elméleti és gyakorlati tudományokra osztja fel, az elméleti tudományokon belül megkülönböztet parancsoló és megítélő tudományokat ( hangsúlyozom, itt a tekhné szó eredeit jelentését kell figyelembe vennünk), a parancsoló tudományokon belül vannak olyanok, melyek saját parancsokat osztanak, s akadnak olyanok, melyek mások parancsait továbbítják, ilyen például az írnok. Aki saját parancsokat osztogat,eredményezhet ez élő vagy élettelen dolgokat. Ha élő dolgokat eredményez a parancsolás, akkor a dolog tovább bontató: egyes élő dolgokat eredményet, vagy valamilyen tömeg vagy nyáj vezetését eredményezi. S ha valamilyen nyáj vezetése a feladat, tovább bontható a dolog:vízi- vagy szárazföldi állatokat tenyésztünk. Ajánlom e fejezeteket különösképpen azoknak, akik az ókor mindennapi életével foglalkoznak. A modern világ teljesen másképp alakult.
Platón szerint a sokaság, a tömeg, képtelen elsajátítani olyan bonyolult dolgot, mint az államtudomány, ezért a jó államot szükségképpen kevesek vezetik. Tehát létezik egy tökéletes államtudomány, amelyet a jó vezetőnek meg kell próbálni elsajátítani. hofy miben is áll pontosan ez az államtudomány, azt Platón nem határozza meg pontosan. 
Az ókori görög filozófus- saját korának viszonyait alapul véve-az alábbi államformákat különbözteti meg:
- demokrácia
- arisztokrácia
- oligarchia
- türannisz
- királyság

Platón idealista filozófua ( legalábbis ebbe a kategóriába sorolják) éppen ezért nem meglepő, hogy azt vallja:létezik egy ideális állam, amely azonban ezen a földön soha nem valósult meg, a jelenlegi államok ennek az ideális államnak egíyfajta árnyai. 

Ajánljuk Platón:Az államférfi című könyvét mindenkinek, aki filozófiával,politikai filozófiával vagy államtudománnyal foglalkozik. 

Atlantisz, 2007, Fordította:Horváth Judit