Cséfalvay Zoltán:Szabadság, innováció, gazda(g)ság.A siker titkai a digitális korban

 Cséfalvay Zoltán:Szabadság, innováció, gazda(g)ság című könyve az innovációval foglalkozik. Azzal, hogy hogy mi is az innováció, mi az, ami NEM innováció, milyen kapcsolatban áll az innováció a tudománnyal, miért sikeres az egyik innováció és miért nem a másik. Minden benne van ebben a könyvben, ami az utóbbi évtizedekben (sőt, még régebbi, történelmi korokban) az innováció világában történt, és ami tanulságul szolgálhat a ma emberének is. Nagyon nagy erénye a könyvnek, hogy közgazdászoknak éppúgy szól, mint a piacon mgukat naponta megmérető vállalkozókról, ezért aztán nekik is ajánljuk elsősorban Cséfalvay Zoltán könyvét. Illetve még egy réteget a célcsoportba vonnék, ől pedig a történészek. Manapság a történelemtnítás már a 21.századot is felöleli, a 21.század történelme pedig ételmezheetlen a technikai fejlődés alapos ismerete nélkül. Azonkívül van egy nagyon korszerű és releváns szövegrész az ipari forradalmakról. Az értelmiség széles rétegei számára ajánljuk tehát ezt a kitűnő könyvet. 

Mat az Előszó nagyon érdekes: arról olvashatunk itt,hogy az innováció világát mindig egy kicsit misztikusnak tartottuk ( ebben óriási szerepe van a tömegmédiának). A közgondolkodás szerint a nagy innovációk a semmiből születtek, garázsokban dolgozó/gondolkodó fiatalok agyából kipattan az ötlet, amire pár hét múlva megérkezik a kockázatitőke-befektető, és máris kész a sikeres, minden más vetélytársat a piacról lenyomó vállalat. Cséfalvay Zoltán könyvében rámutat, hogy a legtöbb korszakot meghatározó innováció ( bázisinnováció) nem valami ördögin újnak a kitalálása, hanem  korábban meglévő elemek szerencsés kombinációja. Egész fejezetrész szól arról, hogyan értették félre politikusok az innovátorok szerepét: a közélet bizonyos szereplői túlhangsúlyozták, hogy bizony az okostelefon bizonyos elemei már régóta léteznek, mégpedig amerikai szövetségi kutatások folyományaként. Cséfalvay Zoltán meggyőzően bizonyítja, hogy noha az új találmányok egyes elemei- mind az érintőképernyő, mind az internet- szövetségi eredetű, az állam sohasem lett volna képes feltalálni az okostelefont, egyszerűen azért, mert mások a preferenciái. A korszakalkotó technikai újításokhoz ( pl. mozdony, gőzhajó, tévé, személyi számítógép, elektromos autó. internet, stb.) mindig is tehetséges innovátorok kellettek, akik magáncégeknél dolgoztak, vagy maguk alapítottak ilyet. 
Nagyon-nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki ismerje meg az Amara-törvényt. ( Jelenleg nem szerepel sem a középiskolai, sem a legtöbb egyetemi szak tananyagában). Nagyon röviden összefoglalva arról szól, hogy a társadalom rövid távon túlbecsüli, hosszú távon viszont alábecsüli a technológiai fejlődés hatásait, eredményeit. Ha csak ezt az egyetlen dolgot tanultam volna ebből a könyvből, már megérte. Az Amara-törvény a modern világ jelenségei közül sokat megmagyaráz. Ehhez még jön a Gartner hype-ciklus, melynek egyszerű ábrája a 28.oldalon található. Szóval, mindig van egy felfelé tartó hype, amikor az adott innovációtól túl sokat várnak az emberek, és a befektetők. Aztán jön a kiábrándulás, a bukások sorozata, majd szépen kiegyenlítődik az egész. Jó ezeket tudni,máskép lát az ember dolgokat.Például: nagyon izgalmas és a gyakorlati élethez útmutatót adó textus az S görbék találkozásáról, ütközéséről szóló szövegrész is. Az Olvasó ezek után jobban átgondolja, melyik márkát válassza egy adott termékből. 

Aki elolvassa Cséfalvay Zoltán:Szbadság, innováció,gazda(g)ság.A siker titkai a digitális korban című könyvét, az más szemmel fogja nézni korunk egyre-másra felbukkanó technikai csodáit. Ajánlom- sőt, az egyetemek közgazdasági karán kötelező olvasmánnyá tenném- a könyvet közgazdászoknak és közgazdászhallgatóknak, mérnököknek, vállalkozóknak és mindenkinek, aki szeretne többet megtudni technika, üzlet és társadalom összefüggéseiről. Kitűnő könyv, a 2024.év egyik legjobb- ha nem a legjobb-magyar nyelvű szakkönyve. Ideértve az összes szakmát és tudományt. 

MCC Press,2024

xxxxxxxxxxxxxxx
Állást keresek könyvkiadónál, könyvtárban,esetleg könyvértékesítésben. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre!