Csikós Gábor-Horváth Gergely Krisztián:A fridzsider polcai. A szocializmus valósága vidéken az 1960-as-80-as években

 A magyar történetírás figyelme az utóbbi években örvendetes módon a vidéki Magyarország históriája felé fordult. Egyre többen fogadják el, hogy a Budapesten kívüli Magyarország is szerves része, alakítója hazánk történelmének. A Kádár-korszakra különösen igaz ez az állítás. A Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián által szerkesztett A fridzsider polcai című könyv ( alcím:A szocializmus valósága vidéken az 1960-1980-as években) alulnézetből mutatja a Kádár-korszak Magyarországának történetét. Az alábbi könyvajánlóban a kötetben szereplő tanulmányok mindegyikéről írnék egy-egy mondatot, így láthatóvá válik az a sokrétű valóság, mely egyre inkább történelmi tudatunk szerves részévé válik. 

A Szerkesztők bevezetője (melynek címe:Örökség és új törvények.Visszapillantás a BTK-NEB közös vidéktöréneti témácsoportjának működésére) összegzi a munkacsoport eddig elért eredményeit. Az viszont nyitott kérdés maradt számomra, hogy akkor ez most a projekt végét jelenti, vagy lesz folytatás? Örülnék az utóbbinak. 

Somogyvári Lajos:A kollektivizálás második hulláma amerikai tükörben című írásáből kiderül, hogy a magyarországi téeszesítés igenis érdekelte az amerikaiakat, személyesen Dulles foglalkozott a témával. Az országot járó követségi másodtitkárok nem hitték el a hatalom meséjét. 

Rigó Róbert tanulmánya a bács-kiskun-megyei ún. gyenge téeszekről szól. Ezek olyan mezőgazdasági szövetkezetek, amelyek valamiyen pl. mezőgazdasági művelésre csak korlatozott mértékben alkalmas környezet, talaj, miatt végig állami támogatást kaptak, senki nem is várt tőlük semmiféle nyereséget. 

Czetz Balázs írása- a kötetben szereplő tanulmányok közül szerintem stilisztikailag ez a legjobb- a Fejér megyei termelőszövetkezetek helyzetét tárgyalja. Külön kiemelném Ferenczi István felcsúti tevékenységét. 

Ö.Kovács József írása általában összegzi a magyar termelőszövtkezetek helyzetét. A konkúzió az lehet, hogy a Kádár-korszak évtizedei alatt folyamatosan nőttek a mezőgazdasági termelés költségei, a munkaerő viszont fogyott, a hozam pedig csökkent. A kukorica volt legsikeresebb szántóföldi növényünk, nem pedig a búza. 

Kis János igen részletes és okos tanulmánya a Borsod megyei pártelit társadalmi beágyazottságát vizsgálja. Ige, itt volt párttitkár a későbbi első titkár, Grósz Károly. Lassan fejlődő iskolázottság, kevés gyakoarlati tapasztalat jellemezte ennek a megyének a vezetőségét. 

Majdnem ugyanezt a témát érinti Káli Csaba tanulmánya, csak ő a Zala megyei helyzetet vizsgálja. Érdekes, hogy a két megyében- bár gazdasági fejlettségük, társadalmi szerkezetük már akkor is igencsak különböző volt- a pártleit vonatkozásában gyakorlatilag ugyanazt tudjuk elmondani. 

Somogyvári Lajos írása azt vizsgálja, hogyan viszonyultak az iskolák a minduntalan felbukkáanó reformpedagógiai törekvésekhez illetve magához a reformhoz. Nagyon meglepő, de rosszul: úgy érezték, nincsenek felkészülve egy gyökeres váltásra. A korabali hozzászólásokat olvasva ledöbbentem. Óvatosság, kommunista konzervativizmus jellemezte a pedagógustársadalmat. 

Ritter György a Kádár-kország társadalompolitikájának egykevéssé ismert aspektusáról ír. bizony, voltak olyan sváb fiatalok, akiket még az 1960-as években is, származásuk miatt, megbízhatatlannak tartottak, nem engedélyezték számukra a fegyveres szolgálatot. Ezért őket munkaszolgálatra, építőbrigádba vitték. Nem volt jó életük. Viszont amikor a későbbiekben németországi munkáról volt szó, oda is ők kerültek. Itt már összehasonlíthatatlanul jobb volt a helyzetük. 

Völgyesi Orsolya kutatásai Mezőfalva helyzetét vizsgálják az adott időszakban. Nem a leggazdagabb falu volt, nem is legszegényebb. Mégis, sokáig gondot okozott, hogy téesz által üzemeltetett óvodában megfelelő illemhelyeket építésenek. 

Oláh Sándor a székelyföldi helyzetet írja le, mégpedig a Ceaucescu-rendszer vérengzős korszakában, az 19870-as években. Megrázó. 

Káli Csaba: Kis vidéki állambiztonsági akció című tanulmánya bizonyítja, hogy még az 1980-as években is igen- igen nagy üldözésnek, vegzálásnak voltak kitéve a másként gondolkodók. 

Ajánljuk A fridzsider polcai című kitűnő könyvet a történelem minden rajongójának, barátjának, amatőr és profi művelőjének. 


Bölcsészettudományi Kutatóközpont- Nemzeti Emlékezet Bizottsága,Budapest, 2024. A Magyar vidék a 20.században könyvsorozat 10. kötete