Könyvekről mindenkinek

Azok a régi huszadik századi magyar krimik, ahol a jó jó volt, a rossz rossz volt, és ahol a Szerző elítélte a bűnt, nem a rendőr volt hülye, hanem a bűnöző- Vedres Géza könyveit újraolvasva felsejlik előttünk egy, a mainál sokkal normálisabb világ. Krimik ezek, valódi bűncselekmények irodalmilag feldolgozva. A Halál a műteremben Baranya megyében játszódik, a Pécs melletti dombok között. itt gyilkolják meg Enci nénit, az öreg fényképésznőt. Egy szemtanú látja kijönni a műteremből a környék egyik hírhedt bűnözőjét, a Ragyásarcút. Valóban ő volt a tettes? És milyen szerepet játszik a történetben egy halom sóder, egy billenős teherautó, meg egy hegedűtok? A géppisztolyos bandita Vedres Géza egyik legőrültebb könyve. Egy Isti nevű, magát menőkének képzelő balfácánról szól, akinek még a nyolc osztálya sem volt meg mégis kiadta magát orvosnak, ügyvédnek. Különben ritka aljas egy fráter volt, megerőszakolta az anyát és a lányát, meg aztán lopott, rabolt, ahol csak érte- kellett a pénz a di

Sokan irodalmi igénytelenségnek tartják a krimit. Sok esetben ez igaz is- de mi van akkor, ha rendőr írja meg egy valódi bűntény történetét, persze, a személyiségi jogok tiszteletben tartásával? Ez esetben más lesz a mérce, az adott könyv voltaképpen átalakul: krimiből bűnügyi dokumentumregénnyé válik. Dr. Vedres Géza könyveit a színtiszta realizmus jellemzi. Nem feltétlenül borzongatni akar, hanem egy nyomozás menetét feltárni az Olvasó előtt. Az Akasztás kétszer című regényben is ez történik. A mű főhőse Karola, aki úgy lóg ki az 1980-as évek szoci mindennapjaiból, mint túlméretes ponty a horgász vödréből. Karola nem rendelkezik szakmával, dolgozni sem akar, viszont imád bulizni, szereti a drága ruhákat, és persze a diszkót. Szegény férje alig tűri az asszonyi szeszélyek eme túlzottan materiális megnyilvánulásait, az anyós egyre többször ad hangot ellenszenvének, mígnem Karolánk elhatározza, hogy beiratkozik egy gyors- és gépíró tanfolyamra. A tanfolyamon megismerkedik egy másik f