Claudia Weber:A paktum.Hitler és Sztálin gyilkos szövetsége 1939-1941

 Az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop- paktum a huszadik század történelmének egyik legtragikusabb eseménye, nagyban hozzájárult, hogy a második világháború ekkora pusztítást végezhetett Európában.Claudia Weber: A paktum: Hitler és Sztálin gyilkos szövetsége 1939-1941 című könyve feltárja ennek a szomorú eseménynek hátterét,megmutatja a mögöttes érdekeket,nagyon korrekt forráskritika alapján értékeli a folyamatokat, bemutatja a kor fontosabb történelmi szereplőit. 

Megtudjuk, hogy az első világháború után, a weimari köztársaság demokratikus, de gazdaságilag ezer sebből vérző rendszerében, Némtország iparosodott gazdaságának szüksége volt a hatalmas potenciált rejtő, de zárt és titokzatos szovjet piacra. A rapallói szerződés lehetővé tette, hogy a németek befektetéseket eszközöljenek a Szovjetunióban. Amint Claudia Weber megállapítja:A Siemens cég óriási szerepet vállalt a Szovjetunió iparosításában. Az ideológia szempontokat háttérbe szorította a gyakorlati szükségletek kölcsönös előnye. A kommunista Szovjetunió nagyon sok olyan ásványkinccsel rendelkezett, melyekre Németországnak szüksége volt. A két ország katonai vezetői is barátkoztak. Tuhacsevszkij marsall, a később Sztálin tisztogatásának áldozatul esett katonai vezető nagyon sok német tábornokkal állt barátságban.A két hadsereg- titokban- közös vegyifegyver- projekten is dolgozott, ez volt a Tomka-projekt. 
Hitler hatalomra jutása után minden megváltozott. Németország ettől kezdve meghódítandó területnek tekintette a Szovjetuniót, 1935-ben megtiltották a katonáknak a barátkozást illetve az üzleti kapcsolatok kialakítását. A közös projekteket lassan felszámolták.
A Szovjetunió szerette volna elkerülni, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Németország összefogjon ellene- Sztálin paranoiás elméjében ez reális veszélynek tűnt-, ezért kereste Angilával a szövetséget. Csakhogy a brit konzervatívok- Claudia Weber szerint- legalább ugyanannyira gyűlölték Sztálint és elnyomó rendszerét, mint ahogy gyűlölték Hitlert és elnyomó rendszerét. A legtöbb brit számára az 1930-as években anakronisztikusnak hatott egy, szovjetekkel kötendő németellenes szövetség. Churchill már akkor is kivétel volt...a szovjet külpolitikában ekkoriban jutott karrierje csúcsára a meglehetősen szeszélyes, elképesztő személyiséggel rendelkező Makszim Litvinov, akinek brit volt a felesége. Ezért ő lett a szovjet-brit közeledés embere, csakhogy politikája megbukott. Weber oldalakon keresztül elemzi ennek a furcsa, a történetírásban korábban keveset emlegetett politikusnak portréját. Nem igaz, hogy a bukás után Sztálin haragjában kivégeztette: külügyekkel foglalkozott továbbra is, csak éppen a háttérből-derül ki a könyvből. 
A kollektív biztonság politikája,a rapallói szellem tehát az 1930-as évekre csődbe jutott, Hitler és Sztálin, a két diktátor pedig lassan, de közeledett egymáshoz. Claudia Weber könyve részletesen feltárja, hogyan győzte le a két diktátor az ideológiai különbségek miatti tartózkodását. Szinte ott vagyunk a paktum aláírásakor, 1939.augusztus 23-án,amikor is Sztálin mosolygva kívánt sok sikert Hitlernek, pezsgőzés, koccintások közepette. Látjuk magunk előtt a szerződés megkötése után kétségbeesetten menekülő embereket, akik napokig tartó várakozás,éhezés, és drámai jelenetek árán is, de mindenáron a másik oldalra akartak jutni. A lengyelek a Szovjetunióba igyekeztek -később sokan megbánták ezt a tettüket- a paktum által érintett lengyel területeken élő németek pedig " haza". Arról is szól a könyv, hogy a nácik hatalmas ünnepségekkel és médiafigyelemmel köszöntötték " honfitársaik" hazatértét, a szovjet oldalon nem voltak elájulva az áttelepülőktől, sokan közülük rögtön a GULAG-ra kerültek. 
A könyvből az is kiderül, hogy ez a szövetség milyen törékenynek bizonyult. A törést a szovjet-finn háború megindítása jelentette. Németország a paktum megszegésének tekintette a Vörös Hadsereg Finnország elleni támadását, ugyanígy gyanakvással figyelte Besszarábia és Bukovina elfoglalását. Sztálin úgy értelmezte a paktumot, hogy az szabad kezet ad neki keleten, Hitler- és a német külpolitikai "szakértők" viszont egy ennél szűkebb értelmezést tartottak kívánatosnak, mely leginkább csak Lengyelországra vonatkozott. A könyvből részletesen megismerjük azokat a folyamatokat, melyek a szövetséget két éven át rombolták, és elvezettek a Barabarossa-terv gyakorlati megvalósításáig. 

Ajánljuk Claudia Weber: a pakum című könyvét mindazoknak a történészeknek, akik nyitottan, előítélet-mentesen szeretik látni a történelmet, akik korrektül értelmezik a tényeket, akik tágabb összefüggésbe kívánják ágyazni az európai történelem egyik szégyenfoltját, a Molotov- Ribbentrop paktumot.

Magistra Könyvkiadó,2020.Fordította Győri László.