Könyvekről mindenkinek

 Wéber Attila elvállalta a jelenlegi magyarországi történetírás talán potenciálisan legnehezebb feladatát- és sikerrel megoldotta. Jól használható, objektív, a politikatörténet spektrumán túlmutató történeti elemzést, kiváló monográfiát írt a rendszerváltásról. Ajánlom ezt a könyvet minden történésznek, politológusnak, szociológusnak, és mindenféle "mókusnak", pl. egyetemi hallgatóknak is, akik foglalkoznak ezzel a korszakkal. Nagyon szeretágazó témájú könyv A rendszerváltás kora, éppen ezért a már megszokott spoilert most elhagynánk, inkább néhány rövid reflexiót fűznék ehhez a kitűnő tudományos teljesítményhez.  1. Az világos, hogy a magyarországi ( és a többi kelet-európai országbeli) rendszerváltás nem jöhetett volna létre, ha nincs a Szovjetunió politikai irányváltása az 1980-as évek közepén, a Mihail Gorbacsov nevével fémjelzett glaaznoszty és peresztrojka. Csakhogy az egésznek volt egy bizonytalanság-faktora: a kelet-európai államok vezetői és társadalma ( amely ekkori

A könyv címében szereplő forradalom nem más, mint a magyarországi rendszerváltás, Bíró Zoltán pedig a Magyar Demokrata Fórum prominens politikusa volt az Események idején. Két aktuális szövegrészt szeretnék kiemelni a kötetből. Az egyik: Soros György már a rendszerváltás idején be akart avatkozni a magyar politikába, méghozzá politikacsinálóként. Azt akarta, hogy jobbközép-konzervatív MDF olvadjon össze a liberális SZDSZ-el. Az MDF erre természetesen nemet mondott, mire Nyugaton kikiáltották őket antiszemitának, Horthy-imádóknak, meg mindenféléknek. A ballib sajtó már akkoriban is úgy működött, mint manapság. A másik szövegrész, amit alaposan érdemes lenne kielemezni, a rendszerváltás summázata. A 40-41. oldalon Bíró Zoltán összegzi, mi az, amit annakidején a politikai vezetők elrontottak. Ezek egyike a gazdasági kérdés. Magyarország a Kádár- korszak végén hatalmas államadósságot halmozott fel, Amerika és Nyugat pedig támogatta a magyar rendszerváltást. Ebből, Bíró Zoltán szerint, az