Könyvekről mindenkinek

Nagyon fontos lenne, hogy történettudományunk végre képes legyen objektív, tárgyilagos képet adni a Horthy-korszakról. Ennek a képnek a kialakítását politikai érdekek és előítéletek akadályozzák. Gulyás László könyve, a Horthy-korszak külpolitikája című sorozat 5. része, mentes mindettől. Bő forrásbázist használ, nem elfogult, ahol szükség van rá, empatikus, mindenben megfelel a modern történettudomány követelményeinek. Néhány részletet emelnénk ki- elismerő szándékkal- a könyvből. 1. Az alcím (A revíziós sikerek 2. A második bécsi döntés 1938-1940) remekül eltalált. Manapság szokás a történelmi könyveknek afféle rejtélyes, sokszor szószátyár alcímet adni. Ezáltal az Olvasónak fogalma sincs, mit vesz kézbe. Az ilyen alcímek ellenben jók, mert pontosítják a címet. Ez az alcím feladata. 2. Gulyás László alapkoncepciója szerint a magyar revíziós sikerek a magyar diplomácia sikerei, nem tekinthetők pusztán a németek által adott alamizsnának. Ezt a koncepciót Szerző meggyőzően fejti ki

A történettudomány talán legfontosabb elemét alkotja a források felkutatása, azok szakértő és alapos kritikával ellátott közlése. Ebből a célból jött létre a Fons ( Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) című folyóirat, melyet a Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány ad ki. A Fons 2016. évi 3. számában négy jelentős tanulmányt olvashatunk. Bagi Zoltán Péter a tizenötéves háború egyik kevésbé ismert eseményét, a pápai francia zsoldoslázadást veszi górcső alá. Történelmi közhely, hogy a Habsburgok időnként elfelejtették kifizetni a nekik szolgáló katonákat, így aztán azok nemegyszer " szrájkba léptek". A tanulmány bemutatja, hogy a zsoldoslázadás hátterében nem kizárólag a pénz, illetve annak hiány áll, hanem szervezési, hadvezetési ellentétek is. Kárpáti Attila István Idősebb teleki László nevelési tanácsairól ír. Az öreg Teleki gróf a 19. század elejének jellegzetes figurája: klasszikus humanista beállítottságú apa, aki emelkedett szellemben, ugyanakkor a fizikai