Gulyás László:A Horthy-korszak külpolitikája 5.
Nagyon fontos lenne, hogy történettudományunk végre képes legyen objektív, tárgyilagos képet adni a Horthy-korszakról. Ennek a képnek a kialakítását politikai érdekek és előítéletek akadályozzák. Gulyás László könyve, a Horthy-korszak külpolitikája című sorozat 5. része, mentes mindettől. Bő forrásbázist használ, nem elfogult, ahol szükség van rá, empatikus, mindenben megfelel a modern történettudomány követelményeinek.
Néhány részletet emelnénk ki- elismerő szándékkal- a könyvből.
1. Az alcím (A revíziós sikerek 2. A második bécsi döntés 1938-1940) remekül eltalált. Manapság szokás a történelmi könyveknek afféle rejtélyes, sokszor szószátyár alcímet adni. Ezáltal az Olvasónak fogalma sincs, mit vesz kézbe. Az ilyen alcímek ellenben jók, mert pontosítják a címet. Ez az alcím feladata.
2. Gulyás László alapkoncepciója szerint a magyar revíziós sikerek a magyar diplomácia sikerei, nem tekinthetők pusztán a németek által adott alamizsnának. Ezt a koncepciót Szerző meggyőzően fejti ki és bizonyítja. Például igen részletesen írja le, hogyan nem akartak segíteni nekünk Hitlerék abban, hogy Erdély egy részét visszakapjuk. Aztán változott az álláspont, mégpedig azért, mert Hitler az angolok elleni harc megkezdése előtt nyugodt Balkánt akart.
3. Részletesen olvashatunk arról is, milyen átlátszó manőverekkel húzta az időt a román diplomácia. Gyomorforgató. Lakosságcsere...
4. Hajlamosak vagyunk a Horthy-korszakot és annak politikusait egy összefüggő korszaknak illetve egy tábornak képzelni. Gulyás László könyvéből fény derül arra, milyen súlyos ellentétek feszültek Teleki és Csáky, valamint olykor Horthy és Teleki között.
A Horthy-korszak külpolitikája kitűnő olvasmány a történelem minden rendű és rangú kedvelője számára. Igazi profi történetírás.
Attraktor Kiadó, Máriabesenyő, 2018.
Néhány részletet emelnénk ki- elismerő szándékkal- a könyvből.
1. Az alcím (A revíziós sikerek 2. A második bécsi döntés 1938-1940) remekül eltalált. Manapság szokás a történelmi könyveknek afféle rejtélyes, sokszor szószátyár alcímet adni. Ezáltal az Olvasónak fogalma sincs, mit vesz kézbe. Az ilyen alcímek ellenben jók, mert pontosítják a címet. Ez az alcím feladata.
2. Gulyás László alapkoncepciója szerint a magyar revíziós sikerek a magyar diplomácia sikerei, nem tekinthetők pusztán a németek által adott alamizsnának. Ezt a koncepciót Szerző meggyőzően fejti ki és bizonyítja. Például igen részletesen írja le, hogyan nem akartak segíteni nekünk Hitlerék abban, hogy Erdély egy részét visszakapjuk. Aztán változott az álláspont, mégpedig azért, mert Hitler az angolok elleni harc megkezdése előtt nyugodt Balkánt akart.
3. Részletesen olvashatunk arról is, milyen átlátszó manőverekkel húzta az időt a román diplomácia. Gyomorforgató. Lakosságcsere...
4. Hajlamosak vagyunk a Horthy-korszakot és annak politikusait egy összefüggő korszaknak illetve egy tábornak képzelni. Gulyás László könyvéből fény derül arra, milyen súlyos ellentétek feszültek Teleki és Csáky, valamint olykor Horthy és Teleki között.
A Horthy-korszak külpolitikája kitűnő olvasmány a történelem minden rendű és rangú kedvelője számára. Igazi profi történetírás.
Attraktor Kiadó, Máriabesenyő, 2018.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése