Felsőőri Pyrker János László:Az Alpok utáni vágyódás énekei

 Felsőőri Pyrker János László, vagy ahogy ő maga, német nyelven használta:Pyrker von Oberwart, 1772-ben született a Fejér megyei Nagylángon. Káprázatos egyházi karriert futott be:volt velencei pátriárka(!), aztán egri püspök. A magyar katolikus egyház legbelső krémjéhez tartozott, ebből adódóan politikailag konzervatív, Habsburg- párti ember volt. 
Ám Istenhez való bensőséges viszonya és mélyen katolikus elkötelezettsége ellenére mindig volt benne valami, amit nevezhetünk szabadságvágynak, 19.századi romantikának, művész- lélekségnek. A természetben ő Isten művét látta, a Teremtés első könyvét, menedéket a rossz világ minden bajai elől. Az Alpok utáni vágyódás énekei ( Lieder der Schnsucht nach den Alpen) című verseskötete 1845-ben jelent meg. 
Mit is jelent Pyrker számára az Alpok? Nemcsak a hegységet, a szó fizikai értelmében. Az Alpok Pyrkernél metaforikus, jelentéstöbbletet hordoz. Jelenti az elérhetetlen messzeséget. A természet szakrális megnyilatkozását. A romlatlan, civilizációtól mentes ősi, állattenyésztő nép utolsó élőhelyét. Valami transzcendenst az immanens világban. Elképesztő magasságokat. Felülmúlhatatlan tisztaságot. Maradandó, egyben minden más műalkotásnak mintaként szolgáló esztétikai értéket. A végtelent egy véges világban. A magasra törést, az aláhullás veszélye nélkül. Fehérséget. Pyrker egy klasszicista természetkultuszt szeretett volna megvalósítani, ezt saját költészetében következetesen képviselte. 

A kötet verseinek formavilága- jobb híján így kategorizálja az irodalomtörténet- klasszicista. Antik formákat követ, de itt-ott már megjelennek az ősi német költészet formái is. Ettől a versek dalszerűvé válnak, többen komponáltak a kötetverseire zenét, közülük legismertebb Franz Schubert. 
Az Alpok utáni vágyódás énekei című könyv ma már csak színvonalasabb antikváriumokban szerezhető be. Akit érdekel a 19.század költészete a maga teljes valójában, annak érdemes beszereznie, bár azt gondolom, biztosan nem lesz olcsó...Inkább azon érdemes elgondolkodnunk, hogy sokkal többrétű a 19.századi európai költészet, mint gondolnánk. A romantika mellett volt egy más felfogás, egy szabályozottabb, mondhatni:törvényszerűen ideális világ képe, egy szabadságtól átiatott, humanista klasszicizmus. Erről a vonulatról az iskolákban nem sokat tanítanak, mondván:zsákutca. Lehet, hogyha irodalomtörténeti szempontból értékeljük, Pyrker és a hozzá hasonlók klasszicizmusa nem a fővonal. Nem ezen a vonalon ment tovább a világirodalom. De maga a könyv jó, érdekes, tiszta költészet. És ez a lényeg.