Könyvekről mindenkinek

Kultúrpesszimista- mondják a divatos és divatból kifelé menő álfilozófusok az effajta könyvekre. Pedig Mario Vargas Llosa perui író csak józanságot akar. Vissza akarja hozni az értéket a kultúrába. Merthogy- amint az a Látványcivilizáció című könyv több esszéjéből is kiderül- ezek az értékek elvesztek.Van helyettük elvont posztmodern okoskodás ( Llosa különösen kárhoztatja Derridát, Foucault-t és követőiket),mely kétségbe vonja egyáltalán a létezés létjogosultságát is, van szexuális szabadosság, mely a nem megváltoztatására, a természetes emberi közösségi értékek, például a család tagadására épül. Aki nem hiszi, olvassa el Llosa könyvében azt az írást, mely arról tudósít, miféle szexuális tanfolyamot szerveztek az általános iskolásoknak Baszkföldön, vagy hogy miféle könyveket árulnak Párizs legnevezetesebb könyvesboltjában. Van-e remény arra, hogy Llosa vágyai megvalósulnak? Talán igen. A világ értelmisége, mivel egyre kevésbé érti a posztmodern filozófusokat és a dekonstrukció hívei

Spanyolországban, festői mediterrán tájakon játszódik Schmidt Attila 1988-ban megjelent könyve, a Gyilkosság a barlangban. Egy nyáresti napon izgatott férfi állít be a rendőrkapitányságra. Eltűnt a kisfia. A keresőosztag a kisfiú holttestét találja meg, egy barlangban, nagyon különösen: a holttest alá ugyanis egy machetét helyezett a gyilkos. Szexuális erőszaknak nincs nyoma. A gyanú egy környékbeli csavargó börtöntöltelékre, Roberto Gonzalezre terelődik. A hadnagy szerint a csavargó molesztálta a gyereket, majd megölte. De akkor miért nincs nyoma erőszaknak? Mit keres a fegyver a holttest alatt? A rendőrkapitánynak kétségei támadnak... A Gyilkosság a barlangban az egyik legjobb magyar krimi. Fordulatos, izgalmas, és a befejezés, az aztán elképesztő. Bevallom, nem találtam ki. Garabonciás Könyvkiadó, 1988.

Ez egy igencsak személyes hangvételű könyvajánló lesz- dehát blogról van szó, itt a személyesség alapkövetelmény. Szvoren Edina: Verseim című könyve 13 elbeszélést tartalmaz, túlzás nélkül állíthatom:remekműveket. Különös helyzetekbe kerülő átlagemberek történetei ezek, de nem a manapság oly divatos 21.századi groteszk stílusban, hanem élő, eleven módon, a szöveg szinte pereg a szemünk alatt, élvezet és igényesség jellemzi az elbeszéléskötetet. Szó sincs egyenetlen színvonalról: Szvoren Edina a hegycsúcsról indul és ott is marad. A könyvben olvasható mindegyik mű kiállja a legszúrósabb kritikai próbát is. Személyes kedvencem a Látogatók. Elképesztő! Amiért " személyesség"- ről írtam, az a Vettem egy füzetet című elbeszélés. Szóval, ez a úriember, aki a szexuális fantáziáit -és nemcsak azt- krónikás módjára jegyezgeti, hát abban én magamra ismertem. Az 1990-es években tanácsolta azt a pszichológus, hogy tegyek így. Nem mondom, utólag belátom, hogy még gondolatnak is rossz, d

Patricia Gibney ír szerző első regénye remekül sikerült. A hiányzók című könyv méltán jelent meg számtalan nyelven, nagyon izgalmas, mai olvasó számára sokatmondó thriller. A történet szálai az 1970-es évekbe nyúlnak vissza. A Szent Angéla katolikus intézetben leányanyák és gyermekeik találhatnak oltalmat. Oltalmat? Mint kiderül, a papok és apácák kínozták a gyerekeket, többen közülük meg is haltak. A történet a 2000-es években folytatódik. Susan, egy meglehetősen furcsa hivatalnok, besétál a templomba, ahol is nyaka köré tekerik az iPodeja zsinórját. A nő meghal, az ír kisvárost felkavarja a gyilkosság. Különös a nő lakása:napilapok ezreit találják a konyhában, látszólag minden rendszer nélkül. Aztán megölnek egy papot: miután hosszasan üldözik az erdőben, a tettes elkapja, és felakasztja egy fára. Növeli a dolog pikantériáját, hogy a holttestet nem más találja meg, mint az áldozat homoszexuális szeretője....Lottie Parker nyomozó azonnal rájön, hogy összefüggés lehet a két gyilkossá

Erkölcstelen korban élünk. Tombol a drog, az alkohol, mindenféle bűnözés, a szexuális perverziók. Éppen ezért jön jól egy olyan könyv, mint Scott B.Rae: Erkölcsi döntések c.műve. Keresztény etikát tanít mindenkinek, akit csak érdekel ez a téma. Az első fejezetekben szól olyan, az etika általános vonatkozásait érintő kérdésekről, mint a törvény, a morális minimum, egyház és állam szétválasztása s ennek következménye a társadalmi etikára, erényetika, stb. Ezekből a fejezetekbl egyértelműen kiderül, hogy Szerző bibliai alapokon áll. És ez jó hír. A könyv második szerkezeti egységét az egyes konkrét kérdéseket tárgyaló fejezetek állnak. Szó esik itt a mesterséges megtermékenyítésről, a homoszexualitásról és annak különböző formáiról, egyéb szexuális másságokról, abortuszról, üzleti etikáról, halálbüntetésről ( apropó: Amerikában a halálbüntetés ellenzői abolicionistáknak hívják magukat, csakúgy, mint a 19. század rabszolgafelszabadítói. Ezzel egyenlőségjelet tesznek önmaguk és a 19. szá