Gergely Ernő-Schönwald Pál:A Somogyi-Bacsó gyilkosság

 Az első világháborút követő évek, 1919 és 1920, Magyarországon az anarchia időszaka volt. a kommunista Tanácsköztársaság bukása uátn Horthy katonai különítményei garázdálkodtak az egész országban, rendkívül erőszakosak voltak. Azon a címen, hogy együttműködtek a kommunistákkal, számtalan embert végeztek ki, kínoztak meg. Sokakat pusztán azért, mely valamelyik különítményes igényt tartott az llető vagyonára: készpénzére, jószágára, házára. Volt, akit azét öltek meg, mert jobb ruhát viselt. A helyzet igencsak anarchisztikus volt.A történetírás ezt nevezi a fehérterror időszakának. Ebben a történelmi szituációban akadt néhány bátor újságíró, aki meg merte írni a különítményesek garázdálkodásait, sokszor bírósági ítélet nélkül végrehajtott kivégzéseit. Közéjük tartozott Somogyi Béla, a Népszava és a Szociáldemokrata Röpiratok szerkesztője. A katonák persze igencsak rossz néven vették a jogos bírálatokatyý s megfogadták, hogy leállítják Somogyit.

Nem akarták rögtön megölni elvégre mégiscsak az ország egyik legnépszerűbb lapjának szerkesztőjéről volt szó. Lassan kezdték terrorizálni. Előbb rejtetten, majd nyíltan is megfigyelték, hogy ezzel összetörjék lelkileg. Egy választási gyűlés után 200 fős csőcselék támadta meg,még a villamost is majdnem felborították. Somogyi már nem mert hazamenni, nehogy feleségét is bajba sodorja, ismerősöknél aludt. Megpróbált külföldre szökni,de a gatáron elkapták,négy napig rendőri őrizet alatt állt-megjegyzem,soha egyetlen hatóság sem tiltotta el Somogyi Bélát a külföldi utazástól.Ám a pszichológiai terror nem volt elég, Somogyi Béla nem adta fel a küzdelmet. Az ellenség ekkor szintet lépett.1920-február 17 estéjén Somogyi egy kollégájával, Bacsó Bélával távozott a Népszava szerkesztőségéből. Nagyjából két utcára egy autó állt meg mellettük. A két férfi- mai napig titokzatos okokból- beszállt az autóba. Megkínzott, megvert, megszurkált, összekötözött kezű holttestüket másnap találták meg Dunakeszi mellett. Az áldozatok nadrágszárába húsz kiló követ tettek,azt akarták,hogy a holttestek lesúllyedjenek a folyó mélyére. Nem süllyedtek.Az egyik tettes egy véres nadrágot,a másik egy véres zsebkendőt hagyott a helyszínen.Az egész ország lakosság felháborodott, még olyan emberek is nemtetszésüknek adtak hangot, akik alapjában véve egyetértettek a különítményesek céljaival. Mert ha egy közismert újságírót csak úgy megölnek, akkor az átlagember miért ne érezze fenyegetve magát..A kormány-Huszár Károly volt ekkor a miniszterelnök-a legszigorúbb eljárást és a tettesek kemény megbüntetését ígérte. Minden közéleti szereplő nagyon kemény fellépést ígért.

Csakhogy,ahogy az már lenni szokott kis hazánkban,mihely bizonyítani kellett volna az igazság melletti elkötelezettséget,a közéleti szereplők hirtelen visszafogottá váltak. Mindenesetre megindult a rendőrségi nyomozás.Kiderült,hogy a kérdéses A III-36 - os számú gépkocsit a kérdéses éjjelen az Ostenburg-különítmény garázsában őrizték. Erre sok önjelölt igazságosztó elhalkult,nem akartak újjat húzni a véres tömeggyilkossal.A katonai ügyészség emberei kiderítették,hogy Kovarcz Emil hadnagy és beosztottai használták a gépkocsit. Kovarcz a katonai ügyészségen azt állította,hogy két civil lépett oda hozzájuk MOVE-igazolványokkal,és "hazafias célra" elsajátították az autót. Kovarcz és emberei pedig beültek vacsorázni egy étterembe,ahol többen is látták őket.

A katonai úgyész a gyanúsítottak védekezésének-meglehetősen képtelen történetüknek-minden mondatát elhitte. Nem tartottak szembésítéseket sem. Beniczky Ödön belügyminiszteri tanácsos szeretett volna ennél többet felmutatni,de valaki elmagyarázta neki,hogy a szálak egészen Horthyig vezetnek,jobb nem bolygatni....A nyomozás eredménytelenül zárult,a közvélemény óriási felháborodása pedig szép lassan lecsendesedett. Közbeszólt a történelem,az emberek jórészt mással voltak elfoglalva. Majd 1924-ben kerül elő megint az ügy,de akkor sem az igazság kiderítése,hanem a felelősség eltussolása lesz a politikai osztály legnagyobb gondja. 

Gergely Ernő és Schönwald Pál kitűnő könyve,a Somogyi-Bacsó-gyilkosság eredeti dokumentumokra támaszkodva,a kor viszonyaiba ültetve,a szereplők karakterét jól bemutatva ábrázolja könyvében a Somogyi-Bacsó-gyilkosságot,a 20. századi magyar történelem egyik,máig nem tisztázott,szégyenfoltját.Ajánljuk a Gergely-Schönwald szerzőpáros alapos és pontos könyvét mindenkinek,aki érdeklődik a 20.századi magyar és egyetemes történelem iránt.

Kossuth Könyvkiadó,1978.Népszerű történelem soroza