Arday Géza:Kísért a múlt.Lélekmérgező írók és ami mögöttük van

 A könyv alcíme:Ávós írók, funkcionárius szülők, íróvá vált gyerekei és művei
Arday Géza:Kísért a múlt című könyvében arra tesz kísérletet, hogy néhány, a mai magyar irodalomban még mindig jelenlevő alkotó identitásválságait, történelmi traumáit és ezek feldolgozatlanságát elemezze. A kísérlet sikerült,meggyőző képet kaptunk arról a jelenségről, amely jóformán csak Magyarországra jellemző:a kommunista diktatúrában befutott, sikeres írók átmentették szellemi befolyásukat a rendszerváltás utáni időszakra. De mi lehet emögött?- erre a kérdésre keresi a választ ez könyv. E rövid könyvajánlóban néhány megjegyzést szeretnék fűzni Arday Géza kitűnő könyvéhez,a laikus Olvasó szemével.
 
1. Először is a legfontosabb: örülök, hogy ez a könyv megszületett, és örülök, hogy olvashattam. Nagyon sok új információt tudtam meg Nádas Péterről, Spiró Györgyről, Janikovszky Éváról, Forgách Andrásról, és a többiekről.
 
2. Milyen igaza volt Karinthy Cininek, amikor is a népi, az alulról jövő tehetségeket kérte számon- igaz, csak naplójában- a Kádár-rendszertől! Dehát a Kádár-rendszer kultúrpolitikája pont, hogy nem akart alulról jövő, népi tehetségeket! Még a végén megírnák ezek a fiatal tehetségek, amit láttak: a kollektivizálás apró-cseprő tényeit, a magyar falu hanyatlását, a fiatalok városba vándorlását, a helyi pártemberek hatalmaskodását, szóval, csupa olyan dolgot, amelyet a rendszer füle nem szeretett hallani. Ha valaki kézbe veszi a Kortárs folyóirat 1970-es évekbeli számait, nagyon sok olyan verset, novellát talál benne, mely ezekről a témákról szól. Csak éppen a Szerző mára ismeretlen. Az volt az első és utolsó megnyilvánulása országos irodalmi lapban..A népi tehetség a kommunista diktetúra számára sokkal kényelmetlenebb volt, mint a középszerű urbánus. 

3. Az nem jó dolog, ha valaki kommunista. Ám nem mindegy, milyen szinten az. Jómagam teljesen másképp ítélek meg egy fiatalembert, akit tizen-huszonévesen megtévesztett az "Eszme", de utána belátta tévedését,mint egy olyan embert, aki élete végéig kitatott a hülyeség mellett ( Az 1990-es évek elején, tehát már politikai rendszerváltás után, Berkesi András berontott egy antikváriumba, és számon kérte az eladónőt:hogy merték az ő könyvét az " akciós könyvek" közé rakni!!). Nem mindegy, hogy valaki aktívan részt vett a kommunista terror alakításában, vagy elhitte, amiről az akkori újságok szóltak: hogy itt épül egy jobb és szebb világ, és húsz év múlva már aranyélet lesz és már nem kell fizetni az áramért!

4. Janikovszky Éva írt jó könyvet is. A Kire ütött ez a gyerek? szerintem kifejezetten jó ifjúsági irodalom. Persze, előfordulnak a szövegeiben kissé...badarságok is. Az meg, hogy "nem szerette őt senki"? Hát, nem tudom. Jómagam egy lakótelepi iskolába jártam, és harmadik- negyedik osztályban a tanítónéni rendszeresen olvasott fel Janikovszky Évát, olvasásórán és a napköziben és, és nem utáltuk. Szerintem ő nem volt rossz író, abban az értelemben, hogy nem volt tehetségtelen. Az már más kérdés, hogyan intézte szerelmi konfliktusait, illetve, hogy társaságban mekkora bunkó tudott lenni. De tehetségtelen, az nem volt. Szerintem. 

5. Vámos Miklósról. Szerintem ő jó író. Nem sorolnám be a magyar irodalom TOP 10 alkotójába, de bizony, vannak jó könyvei. A Zenga zének című könyvét kifejezetten szeretem, az Anya csak egy van, a Márkez meg én- szerintem ezek jó könyvek. 
Azonkívül Vámos, miután- még az 1970-es években- belátta, hogy a Gerilla együttesnek írt dalainak köze nincs a valósághoz, megtagadta ezeket a dalokat, sőt, még a nevét is megváltoztatta. Azt gondolom, ennél több nem várható el. Szóval, szerintem Vámos nem illik a könyvben szereplő, nem illusztris társaságba. Persze, minden szubjektív,az ízlés is...

6. És akkor végszóként: a felelősségrevonás. Az 1990-es rendszerváltás/ rendszerváltoztatás/ hatalomátmentés, szóval, a kommunizmus bukása után Magyarországon szinte senkit nem vontak felelősségre a kommunista diktatúra ( 1945-1988) során elkövetett tettei miatt. Ebben azonban nem csak a baloldal hibás. A jobboldal mindent megtett azért, hogy ez a felelősségrevonás megtörténjen? Dehogy tett:építgette a saját hatalmát. Néha, csak úgy hazafias felbuzdulásból, meg hogy közel a választás, erősen píár-ízű akciók és médiakampányok történtek, de igazából ezekben sem volt erő. A társadalom pedig el vala foglalva aját mindennapi gondjaival. Megélhetés, érvényesülés, átállás egy kapitalistának mondott világra. 

Ajánlom Arday Géza: Kísért a múlt című könyvét mindenkinek, akikt érdekel a
-közp- európai, azon belül magyar irodalom
- a kommunizmus bukása utáni történelem
- kultúrpolitika
- történelmi pszichológia
és még sok más. 

L'Harmattan,2022.