Timon Béla:Őszibarack

 Az őszibarack az európaiak egyik legkedveltebb csemegéje.Fogyasztjuk nyersen ( egyébként így a legegészségesebb, az emésztést segítő növényi rostok miatt), levesként,mindenféle sütemények ékességeként. timon béla könyve átfogó képet ad az őszibarack történelméről, növény-rendszertanáról, az egyes fajtákról, és persze minden segítséget megad azoknak, akik ennek a nagyszerű növénynek termesztésével kívánnak foglalkozni, vagy már el is kezdték,de valahol elakadtak, vagy valamilyen probléma megoldásához keresnek segítséget. 

Megtudjuk, hogy az őszibarck - mára tisztázta a tudományos kutatás- egyértelműen kínai eredetű- korábban nagy verseny volt ebben a témában Kína és Irán között. Már egy Kr.e.1000 körül írt kínai éekeskönyv szól a barackról, méghozzá elragadtatott áradozással. Európában először az ókori Róma nagy tudsa és elszánt levelezője, Ifjabb Plinius írta le a barackot " Naturalis Historia" című művében:nagyon finomnak találta, de az nem tetszett neki, hogy hamar romlik ( sajnos, ezt a tulajdonáságt sok fajtának a mai napig nem sikerült levetkőznie). Magyarországon a rómaiak honosították meg a barackot, a 16-17.században német agrárszakírók a sárgabarackot magyar baracknak nevezték ( felmerül a kérdés: nem a hódító törökök hozták hazánkba ezt a ccsodálatos növényt?). 
Timon Béla szerint Magyarországon az alábbi tájak alkalmasak leginkább barcktermesztésre:
- Buda környéke, Pilis, Vértes, Gerecse hegységek déli lejtői ( "lankái")
- Balaton környéke, északi és déli part egyaránt
- Mecsekalja: Baranya és Tolna megye sok napsütéses déli domboldalai
- Szeged-Szatymaz térségének homokhátai
- Mátraalja ( Pásztó-Eger).
Ez persze nem azt jelenti, hogy az ország már térségeiben nem lehet barackot termeszteni, csak azt, hogy fentebb felsorolt területek a legalkalmasabbak. Izgalmas kérdés, hogy az éghalatváltozás következtében lesz-e módusulás ebben a listában...
Szerző felhívja a barcktermelők figyelmét arra, hogy kerüljék a fagyzgokat, és keresék azokat a területeket, ahol számottevő hőmérsékleti különbségeket mérnek. A 72.oldalon Felsőpuszta példáján mutatja be, hogyan is működik ez a gyakorlatban. 
Megtudjuk, hogyan kell előkészíteni a területet, kell-e talajvizsgálat,miért szükséges alaptrágyázás, milyen taljelkészítő munkák szükségesek:
- az egész terület gépi mélyszántása
- mélylazítás.
Timon Béla mind a nagyüzemek, mind a kiskert-tulajdonosok számára alaposan elmagyarázza, hogyan kezdjenek hozzá a barack termesztéséhez. Nincs arról egységes áláspont- derül ki a könyvből- hogy tavasszal vagy ősszel kell-e ültetni. Sokáig, amerikai szakirodalmi ajánlásra, az őszi ültetést ajánlották- Szerző ezzel egyetért annyiban, hogy a talaj nem lehet sáros, fagyott vagy kenhető. Minél később ültetünk, annál későbbi termés valószínű. Megismerjük az ültetés módját is. 
Szerző a barackfajtákat három csoportba sorolja:
- friss fogyasztású molyhos őszibarackok ( ide tarzotnak a nyersen fogyasztott, valamint a gyümölcslevek alapanyagát adó fajták is)
- friss fogyasztású nektarinfajták
- ipari őszibarackfajták
Ezután részletesen ismerteti Szerző a különböző fajtákat, pl. Chastar, Maycrest, Springlady, Dixired,Suncrest és még rengeteg, hazánkban is termő fajta. Talán nem meglepő, hogy a nemesített fajták nagy része amerikai eredetű. Arról is részletes képet kapunk, hogyan kell mwtszeni a barackfákat, milyen kártevőkre számíthatunk, milyen permetezőszert használjunk. 
Timon Béla: Őszibarack című könyve kitűnő szakköny,vagyis szívből ajánljuk minden érintett gazdának. Meg a fogyasztóknak is, elvégre érdemes tudni, mit eszünk. 

Mezőgazda Kiadó, 2000.