Balassa M.Iván:A székelykapu

 A székelykapu a magyar tradicionális építészet unikuma, gyöngye, történelmünkhöz szervesen tartozó különlegessége. Balassa M. Iván remek monográfiájában kísérletet tesz arra, hogy ennek a nagyszerű építészeti és kultúrtörténeti csodának jellegét, történetét leírja, a művelt nagyközönség számára.

Megtudhatjuk, milyen szerepet játszott a székelykapu felfedezésében, leírásában Orbán Balázs és Huszka József. A társadalomtörténeti perspektívákban is elmélyedhetünk: választ kapunk arra a kérdésre, vajon a székelykapu tényleg a jólét, a stabilitás jele volt-e. Ez a kérdés az 1900-as évek székelyföldi gazdasági hanyatlásának idején merült fel.
A székelykapu eredete kapcsán eldönthetjük, valóban ősi ( akár honfoglalás-kori) népi "találmányról" van-e szó, vagy voltaképpen a várkapu stilizált, kicsinyített mása szivárgott-e le a népi építészetbe ( várkapu-elmélet). Balassa M. Iván részletesen foglalkozik a kapu fajtáival, például sokak kedvencével, a galambbúgos nagykapuval. Az elterjedést vizsgálva láthatjuk, hogy ez az építészeti elem egész Székelyföldön, sőt, még a Tiszántúlon is elterjedt- de vajon igaz-e, hogy Bulgáriában is építettek székelykapukat?
Részletesen megismerkedünk magának a kapunak az elkészítésével: hogyan választották ki hozzá a megfelelő fát, milyen szerszámokat használtak elkészítéséhez, egyáltalán: mindenki tudott székelykaput készíteni vagy speciális szakemberek kellettek-e mindehhez. Csodálhatjuk azt a mérnöki pontosságot, mellyel a 18-19. század készítői dolgoztak, mindenféle intézményes mérnöki tudás nélkül, pusztán az évszázados tapasztalatra hagyatkozva. Tisztában vagyunk azzal, hogy az építész-szakmán belül sokan fenntartással élnek az ilyesfajta " rekonstrukciós" módszerekkel szemben, de azt gondoljuk, ennek itt, ebben a könyvben igenis helye van.
Behatóan foglalkozik a könyv a kapuk felirataival. Ami nekünk, 21.századiaknak egyszerű stilizált feliratnak tűnik, az a korabeli ember számára nagyon is fontos, lényegbevágó, informatív és elkötelező szövegegység volt.
A székelykapu-építés tradíciója kihatott már területekre is. Megtudhajuk a könyvből, hogy amikor például a galambbúgot készítették, többnyire a földön, akkor speciális, székelyföldi mértékegységeket használtak, amelyeket aztán a gazdaság és a kultúra más területein is alkalmaztak.

A székelykapu kitűnő könyv. Annyira kitűnő. hogy recenzens legszívesebben adna neki valamilyen komoly díjat. Komoly témáról csak komolyan, szakmai és emberi alázattal lehet beszélni, s Balassa M. Iván ezt az alázatot minden mondatában érvényesíti. Kinek ajánljuk ezt a könyvet? Voltaképpen mindenkinek, akinek van valami köze a magyar kultúrához, történelemhez. Tanárok, diákok, építészek örömmel forgathatják, könyvespolcuk dísze lehet.

TERC Kft, 2011.