Feitl István:Másik huszadik század

Európa és Magyarország történelmének egyik legviharosabb, leginkább ellentmondásos korszaka volt a 20.század. Feitl István: másik huszadik század című könyve erről a mindenki számára igencsak izgalmas korról közöl rövid írásokat, tárcákat, publicisztikákat, kisesszéket. Az alábbik önyvajánlóban arról írénk, jómagam miért szerettem meg ezt a könyvet, s miért ajánlanám másoknak- nemcsak hivatásos történészeknek, de érdeklődő művelt laikusoknak is- olvasásra, alapos tanulmányozásra. 

1. Ezek a rövid műfajok, a tárca, a kisesszé, a publicisztika, nagyon jól illeszkednek a történelmi témákhoz. Mitha csak a történetírás számára találták volna ki ezeket a műfajokat. Feitl István rmeekül kihasználja a rövidprózában rejlő lehetőségeket, érvényesíti kitűnő írás- és stíluskészségét. 

2. Feitl István elkerüli azt a csapdát, hogy a 21.század emberének szemével méricskéli az elmúlt évtizedek históriáját. Nagyon empatikus, belehelyezkedő történetírásra láthatunk példát ebben a könyvben, ami azonban nem jelenti a múlt kritikátlan elfogadását, pláne nem nosztalgiát. Realista, az emberi döntéshelyzeteket valós kontextusban bemutató történetírót ismerhettem meg Feitl Istvánban. 

3- A címben szereplő "másik" szó nem valamiféle revizionista történetírást jelez, hanem azt, hogy Szerző nem hajlandó beállni a történelmet aktuálpolitikai szempontból értelmező " tudósok" egyre növekvő sorába. Megmarad szuverén alkotónak. 

4. Szerző többször is hangsúlyozza, hogy politikatörténetet ír, ez azonban esetében nem jelent merev ragaszkodást egy témához, egy szakterülethez. A hatvanas évek beat-mozgalmáról, annak egyik legnagyobb alakjáról, Bródy Jánosról, értőbb elemzést még nem olvastam. Pont jókor jött az István, a király...

5. Nemcsak a politika csinálóival, a hatalom csúcsán lévőkkel, hanem annak elszenvedőivel is foglalkozik ez a könyv. Találkozunk e lapokon Horthy Miklós,Kádár János vagy Nagy Imre, Fehér Lajos vagy Czinege Lajos alakjával éppúgy, mint Cservenka Miklós vagy az egykor nagyhatalmú Ilku Pál portréjával. Nem is szólva a kultúra nagyjairól:Fedák Sári vagy Bródy János ismerősként köszön vissza Feitl István sorai nyomán. 

6. Nagyon szép és ármyalt 1956 elemzése. Feitl István nagyon pontosan precízen meghatározza- már amennyire ezt a kutatható források engedik- miben vétkes Rákosi, melyek voltak Nagy Imre hibái, mi volt a Hriscsov vezette Szovjetunió bűne, s hogyan igyekezett Kádár- hiába- megszabadulni a felelősségtől. Feitl nem szelektál a forradalmárok között: mindenki hős volt, aki a jó oldalon harcolt, függetlenül attól, hogy milyen érzelmi, elvi vagy politikai indíttatásból tette ezt. 

7. És végezetül:Aki szeretne valami igazán meglepőt, valami ritkán hallottat és látottat olvasni a magyar történelemről, az tanulmányozza alaposan  a Rákosi Mátyás kommunista diktátor csaldjáról szóló fejezetet. És azután ne felejtse el becsukni a száját...

Kitűnő könyvet adott az Olvasó kezébe Feitl István és a Kiadó. Közérthető nyelvezettel megírt írások a magyar történelemről, pártatlanul, a történettudomány eszközeivel és módszereivel. Ajánljuk mindenkinek. 

Napvilág Kiadó, Budapest, 2024.