Edward Conze:A buddhizmus rövid története

 A magyar közönség igazából keveset tud a buddhizmusról. Talán a zen-ről hallott, talán az újabb amerikai irányzatok néhány képviselőjét már látta is, de átfogó ismeretekkel nem rendelkezik a témában. Ezt a hiányosságot pótolhatja Edward Conze:A buddhizmus rövid története című munkája. 
Conze koncepciójának lényege, hogy párhuzamosan szól a buddhizmus tanairól, azok fejlődéséről, s a buddhizmusról, mint történelmi jelenségről. A koncepció gyakorlati megvalósítása remekül sikerült, az Olvasónak nincs hiányérzete sem a vallási- filozófiai, sem pedig a történelmi ábrázolást illetően. 
Szerző a buddhizmus történetének négy korszakát különbözteti meg:
- Kr.e.500-0.
-0-Kr.u.500
- 500-1000.
- 1000-1978.

(Itt jegyezném meg zárójelben, hogy a keresztény időszámítás szerint nincs 0. A Kr.e.1. után Kr.u.1 következik.)

Conze szerint a buddhizmus alapja az, hogy el akar törölni 3 rosszat:
- az erőszakot
-az ént
- a halált
Az én megszüntetését itt magyarra úgy fordíthatnánk, hogy az ego megszüntetése. Mai korunk egoizmusa láttán ez nem is ártana. 
Szerző kiemeli, hogy a buddhizmus erősen városokhoz kötődött. Csak a későbbi korokban alakult át kolostori vallássá. 

Conze a buddhizmus fejlődését területenként tárgyalja. Szól Indiáról ( a 4. korszakban itt a buddhizmus erőteljes szinkretizálódáson megy keresztül a hiduizmussal), Nepálról, Tibetről, Burmáról, Mongóliáról. láthatjuk, hogy minden területen más és más módon fejlődött a buddhizmus. Conze szerint pontosan az a probléma, ami ezzel együtt jár. A valláson belül rengeteg irányzat alakult ki, melyek elképesztő mennyiségű irodalmat termeltek. Már a 12.században történtek kísérletek ennek kiküszöbölésére, ám ennek a rengeteg könyvtermelésnek a hatásai mai napig érezhetők. 
Conze alaposan, a nagyközönség számára is érthetően beszéli el a buddhizmus fejlődését. Nem kritikátlan, de azt azért érezni, hogy hívővel, vagy legalábbis szakértő szimpatizánssal van dolgunk. Nagyon okos, " szeretve kritikus" könyv ez a buddhizmusról, jómagam minden teoógusnak ajánlanám. Lám, így is lehet szólni a vallásunkról. 

Fordította Zentai György, Akkord Kiadó, 2000.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása