Könyvekről mindenkinek

 A könyv címe:A futball bölcsője és háborúk pokla (1863-1944) Csodaszép és hiánypótló könyvsorozat első darabja ez. A Dénes Tamás- Sándor Mihály- B.Bába Éva szerzőhármas nagyon alaposan, mindenre kiterjedően összefoglalja a világ egyik legnépszerűbb sportágának történetét. Az I. kötet a futball hőskoráról, az amatőrizmusról és félprofikról szól. Nagyon bonyolult, ugyanakkor nagyon szerethető labdarúgás volt ez. E rövid könyvajánlóban csak " csipegetni" tudunk a sporttörténeti jelentőségű mű rendkívül gazdag anyagából, történeteiből.  A bevezető fejezet a futball középkori előzményeiről szól. Kiderül, hogy nem lehet egyetlen területet vagy korszakot kiszemelni, és rámutatni: itt született a futball. Sokgyökerű sportág ez, mely egyaránt köszönheti létezését az amerikai indiánoknak, a franciáknak, a nyugat-és közép-európai jobbágyoknak, az itáliai városállamok egymással ünnepélyesen, de eléggé durván harcoló díszes seregeinek. Az igazi labdás sport, a rugby, végül Nagy-Britanniá...

 Ne ijedjenek meg, nem a kedves keresztény Látogatóinkat akarjuk riogatni a pokollal. Pintér István könyve egészen másról szól:a futballról. Mégpedig a futball VB-k történetét ismerteti, rendhagyó mdon, egyéni stílusban, mégis, törekedve a tárgyszerűségre.  Megtudhatjuk, miért nem vett részt Magyarország válogatottja az első, 1930-as uruguayi VB-n. Csodálkozhatunk azon, milyen sokkot keltett, amikor a magyar válogatott 1934-ben kikapott Ausztriától, és kiesett. És elképedünk, mennyire nem tudott örülni a közvélemény az 1938.évi VB- ezüstéremnek. ( Bezzeg ma...de jó lenne...még egy negyedik hely is....). Átélhetjük az 1950.évi világbajnokság ominózus Brazília-Uruguay mérkőzését, amikor is milliók készültek ünnepre Brazíliában, és sírás lett a vége. Csakúgy, mint az 1954.évi VB-n, amikor is vereséggel felérő ezüstérmet szerzett csapatunk, Aranycsapatunk, Svájcban. Kikaptunk a döntőben attól az NSZK-tól, akit a csoportmeccsen 8-3-ra legyőztünk. A könyv hátoldalán ennek a meccsnek...

Aki azt gondolja, hogy Ackermann Sándor könyvéből fogja megérteni Putyin orosz elnök közel-keleti politikáját, vagy hogy ez a könyv segít neki megérteni az orosz cezarománia eredetét, az csalódni fog. Már a kötet alcíme ( Oroszország és a futball) is egyértelmű módon jelzi, hogy itt Nem Putyin elnök politikájának átfogó elemzésére vállalkozik a Szerző, csak egyetlenegy szegmensre koncentrál:Putyin és a sport kapcsolatára. Megtudhatjuk, hogyan alakult a Szovjetunió felbomlása után a régió futballélete, milyen válogatottak alakultak, szinte a semmiből. Ackermann bemutatja a fontosabb orosz csapatokat ( engem leginkább a Szpartak Moszkva fogott meg...), és szól a különböző botrányokról, a Szocsiban rendezett téli olimpia körüli huzavonáról, valamint arról a gyanús folyamatról, melynek során Oroszország elnyerte a 2018.évi labdarúgó VB rendezési jogát. Aztán, ahogy haladunk előre az olvasásban, egyre inkább rájövünk: mégiscsak a politika mozgat mindent, legalábbis arrafelé. Meg a gazdas...