Könyvekről mindenkinek

 A vizuális kommunikáció egyszerre tudományág és gazdasági ágazat. Mindkét területen olyan gyors a fejlődés, hogy napról napra, óráról órára jelennek meg újtások, ezek egy része maradanó, más részét a kközönség igen hamar elveti. A folytonos változás közben azért mégiscsak akadnak olyan tényezők, nevezhetjük ezeket sarkkövekknek, talppontoknak, melyek többé-kevésbé megőrzik változatlanságukat. Bo Bergström: Bevezetés a vizuális kommunikációba című könyve ezeket a sarokköveket ismerteti, mégppedig rendkívül szemléletes, gyakorlati példákkal sűrűn illusztrált könyvében, melyet sok ország egyetemein, főiskoláin használnak tankönyvként vagy alapműként. Ebben a könyvajánlóban nagyon röviden néhány olyan sarokkövet, melyek a könyv megjelenése óta még mindig érvényesek a vizuális kommunikációra, melyek nem avultakk el, s melyek igen nagy jelentőséget kapnak Bo Bergströn könyvében.  1. Milyen területeken is dolgozhat egy kommunikációs szakkember? Bergström röviden és érdekesen ad vázl...

Sztanó László Taljánok, olaszok, digók című könyve a magyar tudományosságban eddig kevésbé ismert területtel, a sztereotípiakutatással foglalkozik. Azzal, hogyan vélekedtek az európaiak századokon át az olaszokról és általában: Itáliáról. Megtudhatjuk, főként Aiden munkásságára hivatkozva, mi a különbség az előítélet és a sztereotípia között. Sztanó részletesen megindokolja, miért a koraújkori útleírás-irodalom alapján tárgyalja témáját. Képet kapunk arról, miért szerettek történelem folyamán az európai kereskedők és arisztokraták Itáliába utazni egy ideig, s mi változott meg a 17 .században. Felvetődik a kérdés: valóban annyira erkölcstelen helynek bizonyult Itália, mint ahogy azt a fiatalságot féltő szerzők látták? Tényleg csak a lopás, a hazugság és a nemi betegségek földje volt az olasz csizma? Nem lehet, hogy a következő generációkért aggódó öregek saját népük problémáit vetítették ki az olaszokra? Akik egyébként nagyon különböztek egymástól, egy velenceinek teljesen más volt a ...