Sztanó László: Taljánok olaszok, digók
Sztanó László Taljánok, olaszok, digók című könyve a magyar tudományosságban eddig kevésbé ismert területtel, a sztereotípiakutatással foglalkozik. Azzal, hogyan vélekedtek az európaiak századokon át az olaszokról és általában: Itáliáról.
Megtudhatjuk, főként Aiden munkásságára hivatkozva, mi a különbség az előítélet és a sztereotípia között. Sztanó részletesen megindokolja, miért a koraújkori útleírás-irodalom alapján tárgyalja témáját. Képet kapunk arról, miért szerettek történelem folyamán az európai kereskedők és arisztokraták Itáliába utazni egy ideig, s mi változott meg a 17 .században. Felvetődik a kérdés: valóban annyira erkölcstelen helynek bizonyult Itália, mint ahogy azt a fiatalságot féltő szerzők látták? Tényleg csak a lopás, a hazugság és a nemi betegségek földje volt az olasz csizma? Nem lehet, hogy a következő generációkért aggódó öregek saját népük problémáit vetítették ki az olaszokra? Akik egyébként nagyon különböztek egymástól, egy velenceinek teljesen más volt a mentalitása, mint egy genovainak- legalábbis a kortársak szerint.
Tényleg bűnöző volt a külföldön élő olaszok nagy része, tőlük kellett félteni a közerkölcsöt, vagy ők használták ki az angol közerkölcs zavaros helyzetét?
Érdekes lenne megírni olyan könyvet, mely Magyarországot és a magyarokat tárgyalja, hasonló nézőpontból. Tudjuk, hogy a középkori németek irigyek voltak földjeinkre és csúfnak tartották a rajta élő népet. Vajon hogyan változott ez a koraújkorban, Európa három régióra szakadásának időszakában?
Azt gondolom, hogy Sztanó László könyve megágyazott egy új tudományágnak. Sajnálom, hogy a mai fiatal kutatók közül kevesen érdeklődnek a sztereotípiakutatás iránt, mert elképesztően érdekes téma. Rajta, lehet nekifogni!
S mivel a könyv kiállítása remek, kiváló karácsonyi ajándék is lehet.
( Corvina, 2014.)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Építési telkeket keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót a telekről!
Megtudhatjuk, főként Aiden munkásságára hivatkozva, mi a különbség az előítélet és a sztereotípia között. Sztanó részletesen megindokolja, miért a koraújkori útleírás-irodalom alapján tárgyalja témáját. Képet kapunk arról, miért szerettek történelem folyamán az európai kereskedők és arisztokraták Itáliába utazni egy ideig, s mi változott meg a 17 .században. Felvetődik a kérdés: valóban annyira erkölcstelen helynek bizonyult Itália, mint ahogy azt a fiatalságot féltő szerzők látták? Tényleg csak a lopás, a hazugság és a nemi betegségek földje volt az olasz csizma? Nem lehet, hogy a következő generációkért aggódó öregek saját népük problémáit vetítették ki az olaszokra? Akik egyébként nagyon különböztek egymástól, egy velenceinek teljesen más volt a mentalitása, mint egy genovainak- legalábbis a kortársak szerint.
Tényleg bűnöző volt a külföldön élő olaszok nagy része, tőlük kellett félteni a közerkölcsöt, vagy ők használták ki az angol közerkölcs zavaros helyzetét?
Érdekes lenne megírni olyan könyvet, mely Magyarországot és a magyarokat tárgyalja, hasonló nézőpontból. Tudjuk, hogy a középkori németek irigyek voltak földjeinkre és csúfnak tartották a rajta élő népet. Vajon hogyan változott ez a koraújkorban, Európa három régióra szakadásának időszakában?
Azt gondolom, hogy Sztanó László könyve megágyazott egy új tudományágnak. Sajnálom, hogy a mai fiatal kutatók közül kevesen érdeklődnek a sztereotípiakutatás iránt, mert elképesztően érdekes téma. Rajta, lehet nekifogni!
S mivel a könyv kiállítása remek, kiváló karácsonyi ajándék is lehet.
( Corvina, 2014.)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Építési telkeket keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót a telekről!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése