Bo Bergström:Bevezetés a vizuális kommunikációba

 A vizuális kommunikáció egyszerre tudományág és gazdasági ágazat. Mindkét területen olyan gyors a fejlődés, hogy napról napra, óráról órára jelennek meg újtások, ezek egy része maradanó, más részét a kközönség igen hamar elveti. A folytonos változás közben azért mégiscsak akadnak olyan tényezők, nevezhetjük ezeket sarkkövekknek, talppontoknak, melyek többé-kevésbé megőrzik változatlanságukat. Bo Bergström: Bevezetés a vizuális kommunikációba című könyve ezeket a sarokköveket ismerteti, mégppedig rendkívül szemléletes, gyakorlati példákkal sűrűn illusztrált könyvében, melyet sok ország egyetemein, főiskoláin használnak tankönyvként vagy alapműként. Ebben a könyvajánlóban nagyon röviden néhány olyan sarokkövet, melyek a könyv megjelenése óta még mindig érvényesek a vizuális kommunikációra, melyek nem avultakk el, s melyek igen nagy jelentőséget kapnak Bo Bergströn könyvében. 

1. Milyen területeken is dolgozhat egy kommunikációs szakkember? Bergström röviden és érdekesen ad vázlatos áttekintést a napilapokban, a bulvárlapokban, a hagyományos reklámügynökségeken, a magazinok szerkesztőségében, a televíziónál, a webdesigner-cégeknél folyó munkát. Ugyanakkor szövege nagy részében mégis a reklámcélú kommuniákció krül előtérbe. Ez részben a képzés sajátosságaival magyarázható, részben viszont a 21.század egyik trendje, hogy egyre több " üzletemberre" és egyre kevesebb " alkotóra" van szükség.

2. Még mindig van újságírói szakma. Ezt a hivatást sokan temették már, mondván, az írott sajtót úgyis kiszorítja az internet. Nem szorította ki, csak más jelentést adott neki. Egy printelt lapnál dolgozó újságíró nagyon sok hasznosat tanulhat ebből a könyvből. Például:
- hogyan válasszunk témát?
- voltaképpen mi is a kommunikációs stratégia?
- mi a tulajdonképpeni feladata egy újságírónak? Kik alkotják manapság egy lap olvasóközönségét?
- mi is a fogyasztói szegmentáció, és mi a szerepe az újságírásban? Lehet-e tökéletesen szegmentálni?( teszi fel a kérdést a recenzens)
- kell-e egy szerkesztői feladatokat el nem látó újságírónak tipográfiával foglalkoznia, mi a szerepe a betűtípusoknak, 

3.Az 51. oldalon lvasható egy nagyon fontos bekezdés, a címe: Sztereotípiák. Arról szól, hogy az illetékes szakemberek sokszor sematikusan határozzák meg egyes potenciális célcsoportok, pl.. életkori szegmensek, attitűdjeit. A nyugdíjasokról például sokszor elkönyvelik, hogy régimódiak, Bergström ezt szutereotípiának tartja. hozzáteném, hogy sok cég pedig az ellenkezőjét hiszi: azt gondolja, hogy minden fiatal minden újdonságot lelekesedve fogad. Egyik sem igaz. 

4. Nagyon tetszik Bergström könyvében az utolsó három fejezet sorrendje. A Honlaptervezés után ( érdemes lenne ezt a pár oldalt minden honalptervezőnek elolvasnia: egyszerű de okos és jó) közvetleül a Papír című fejezet következik, majd ezt követi a Színcímű fejezet, rendkívül látványos illusztrációkkal és meglepő információkkal. Tudták, hogy a komplementer színek elmélete Johann Wolfgang Goethéhez, a nagy német költőhöz kötődik? Vagy hogy mik azok a " funkcionális színek"? 

Bo Bergström könyve nagyon eredeti, nagyon érdekes és hasznos. Tiszta szívből ajánlom minden vizuális kommuniákációval foglalkozó szakembernek, legyen újságíró, vagy dolgozzon az informatika és az internet világában. Képes megváltoztatni a szakmai látásmódokat. Nagyszerű könyv. 

Scolar Kiadó 2009, fordította Jámbor Noémi Katalin