Könyvekről mindenkinek

Toby Hemenway könyvének alcíme:Megújító tervezés kis- és nagyvárosokban  Először a címet magyarázzuk meg, mivel hazánkban talán nem mindenki van tisztában a permakultúra jelentésével! Amint azt a könyv 14. oldalán olvashatjuk, a szó a permanent ( folyamatos) és az agriculture (mezőgazdaság) angol szavak összevonásából keletkezett. A szó ausztrál eredetű, Bill Mollison, a Tasmaniában felnőtt ökológus kutató használta először 1959-ben. Eleinte pusztán a megújuló,környezeti erőforrásokat védő, a tájidegen, drasztikus emberi beavatkozást mellőző mezőgazdaságot értették alatta, mára a szó jelentése kiszélesedett. Hemenway úgy definiálja a szót: " természetes rendszerekre alapozott döntéshozó eszközkészlet, mellyel megújuló megoldásokat lehet létrehozni bármilyen tervezési kihívásra". Kissé általánosan hangzik a definíció, de egyetlen pillanatra se féljünk: a könyv bőven megtölti ezt konkrét tartalommal.  A 15.oldalon például látjuk David Holmgren " permakultúrás virágának&quo

 A második világháború után minőségileg megváltozott Magyarország lakásállománya. Gyakorlatilag mindent államosítottak, így a belsőépítészek " főnöke" is szinte kizárálagosan az állam lett. A régi, öt-hat szobás városi lakásokat lebombázták, vagy kisajították és felosztották kisebb lakásokra. A lakótelepi lakásokat  jóval kevesebb fantáziával tervezték,az esztétikai szempont sokszor teljesen háttérbe szorult. A Somlai Tibor által írt, és szekresztett Távol és közel. Belsőépítészet a háború után 1945-1970 című könyvből (mely a Tér és Idő című kötet folytatása) kiderül, hogy a magyar belsőépítészek még ilyen körülmények között is megvillantották egyedülálló kreativitásukat. Pedig a sokszor faluról városba költöző, frissen ipari munkássá avanzsált emberek nem vártak tőlük ilyesmit, csak egyszerűséget és kényelmet- illetve a Kádár-korszak vezető elvtársai előbb-utóbb kezdtek vonzódni a nyugati filmekben látható " fényűzéshez".  Túl sokat nem kaptak belőle... Inkább besz