Toby Hemenway:Városi permakultúra

Toby Hemenway könyvének alcíme:Megújító tervezés kis- és nagyvárosokban
 Először a címet magyarázzuk meg, mivel hazánkban talán nem mindenki van tisztában a permakultúra jelentésével! Amint azt a könyv 14. oldalán olvashatjuk, a szó a permanent ( folyamatos) és az agriculture (mezőgazdaság) angol szavak összevonásából keletkezett. A szó ausztrál eredetű, Bill Mollison, a Tasmaniában felnőtt ökológus kutató használta először 1959-ben. Eleinte pusztán a megújuló,környezeti erőforrásokat védő, a tájidegen, drasztikus emberi beavatkozást mellőző mezőgazdaságot értették alatta, mára a szó jelentése kiszélesedett. Hemenway úgy definiálja a szót: " természetes rendszerekre alapozott döntéshozó eszközkészlet, mellyel megújuló megoldásokat lehet létrehozni bármilyen tervezési kihívásra". Kissé általánosan hangzik a definíció, de egyetlen pillanatra se féljünk: a könyv bőven megtölti ezt konkrét tartalommal. 
A 15.oldalon például látjuk David Holmgren " permakultúrás virágának" ( egy olyan elméleti modellnek virágformájú ábráját, mely megpróbálja meghatározni, mit is foglal magában a permakultúra. Az alábbi szavak szerepelnek az egys virágszirmokon:
- közösség
- igazság, magyarul talán jobb az igazságosság szó. 
- megélhetés
- élelem
- energia
- víz
- lakhatás
- hulladék
-egészség
- szellemi kultúra ( szerintem ide érti az ötletgazda az oktatást is).
Ezek a tényezők pedig mind-mind összefüggnek, személyes, helyi és regionális szinteken egyaránt ( én még hozzátenném:globális szinten is!). A permakultúra tehát ( ha recenzens jól érti) nem más, mint az emberi kultúra- annak minden összetvőjével- újfajta,divatos szóval holisztikus szemlélete. 
Hemenway hangsúlyozza könyvében, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy a városi felhőkarcolókból kiköltözünk vidékre, és rusztikus életet élünk. Szerző maga is próbálkozott ezzel, csakhogy igencsak megnőtt az autója üzemanyagfogyasztása, elszigetelődött a közösségtől, nehezebben vett igénybe olyan szolgáltatásokat, melyekért fizetett ( pl. egészségügy). A permakultúra tehát nem csak ennyi. Nem az urbánus-vidéki ellentétet akarja élezni, inkább közelíteni egymáshoz a két létformát úgy, hogy figyelemmel van az emberi közösségekre, az egyén pszichés egészségére is. 

Néhány példa arra, mire is gondol a Szerző! A korábbi utópisztikus várostervezési modellekkel ( Le Corbusier, Robert Moses), amely falanszterszerű, nyílegyenes utcákba rendezte volna a házakat és funkcionálisan elkülönítette az emberi tevékenységeket, fel kell hagyni. A városnak pont a rendezetelenség a lényege, ez szabadítja a fel a kreatív energiákat- többször is említi Hemenway, hogy az innovációk 96 százaléka városokban keletkezik, ráadásul a városok lakosságával nem egyenes arányban, hanem exponenciálisan nő az innovációk aránya-, a város hálózat, melyben minden elemnek minden elemmel van kapcsolata. 
Megtanuljuk a könyvből, hogyan kell permakulturás szemmel tervezni, mi az a zónaelmélet ( ne gondoljunk feltétlenül valami nagy dologra:az íróasztalánl ülő ember számára a legkönnyebben elérhető dolgok az első zónában helyezkednek el, amiért már érte kell nyúlni, az már a második zóna- és ez az elv érvényesül az ember mindennpi életében is). Például egy kertes ház esetében is vannak zónák:a mindennap használt növényeket ( pl. hagyma) tegyük az első zónába, a ritkábban használtakat a távolabbiakba, stb.). Megértjük, miért szeretik annyira a permakultúrás tervezők a szegélyeket ( két különböző adottságokkal rendelkező zóna határa). Példékat olvashatunk arra, hogyan hasznosítsuk újra táplálékaink szerves maradékát- és nem a komposzt a leggazdaságosabb módszer. Megtudjuk, valójában miként célszerű kialakítani egy házi kiskertet, hogyan aránylik egymáshoz a sahát fogyasztásra szánt növény és az eladásra termelt áru. 
Még olyanokat is megtanulunk, megértünk ebből a könyvből, hogy 
- mi köze van a kacsáknak a meztelencsigákhoz, az egyik legpusztítóbb növényi kártevőhöz
- melyik állat trágyája a legtáplálóbb a földnek ( nagy a kísértés, hogy spoilerezzek, annyit elárulok: nem madár)
- és miért hozták létre Seattle-ben ( USA) a Kecskék Igazságának Ligáját. És hogy győztek-e a szavazáson. 

Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Hát, van néhány célcsoport
- környezetvédő mérnökök
- ökológusok
- agrárszakemberek,kertészek, hivatásosok és hobbisták egyaránt
S bármilyen hihetetlen, Amerikában a permakultúrás tervező már önálló szakma. Hamarosan nálunk is az lesz. Legyen Ön az elsők között! 
Ehhez nyújt nagy segítséget Toby Hemenway könyve! 

Katalizátor Könyvkiadó, Budapest,2022. Fordította Schmidt István